Allergia-parlagfű kerekasztal, 2010-2014 -- dokumentumok és háttéranyagok

lezárva: 2014. november 15.
A Kerekasztalról
Társelnökök:
    Bartos Mónika országgyűlési képviselő
    Szabó Rebeka országgyűlési képviselő
Titkár:
    Dr. Juhászné Halász Judit, a PME elnöke
Szervezeti és Működési Szabályzat   ==>
Hírek, újdonságok
2014. október 27.
  FFB 3/2014. számú határozat
  a kerekasztal működéséről:   ==>ffb_hatarozat_2014-11-27.pdf
2014. október 22.
  Európai Parlament és Tanács
  Rendelet az özönfajokról:   ==>1143per2014_EU_rendelet.pdf
2014. február 17.
  Köszönet   ==>köszönet
Összefoglalók a Kerekasztal üléseiről
2010. július 15.    ==>
2010. szeptember 29.    ==>
2011. február 23.    ==>
2011. május 24.    ==>
2011. december 1.    ==>
2012. május 17.    ==>
2013. április 24.    ==>
2013. november 20.    ==>
Kormányzati anyagok
Tájékoztatás a Fenntartható fejlődés bizottsága részére
    2012. április 24.    ==>jelentes_az_FFB_reszere_20120424.pdf  
Magyarország Parlagfű Elleni Rövid és Középtávú Védekezési Akciótervéről
  Társadalmi egyeztetési anyag
    2012. május 3.    ==>akcioterv_20120503.pdf  
  1230/2012 számú kormányhatározat
    2012. július 6.    ==>1230per2012_kormanyhatarozat.pdf  
Kormányjelentés az akcióterv 2012. évi feladatainak végrehajtásáról
    2013. március 13.    ==>kormanyjelentes_2012.pdf  
Kormányjelentés az akcióterv 2013. évi feladatainak végrehajtásáról
    2014 január    ==>kormanyjelentes_2013.pdf  
A Fenntartható fejlődés bizottsága
parlagfű - üléseinek jegyzőkönyvei
[ forrás: www.parlament.hu ]
2011. április 21.
  ==>ffb_jegyzokonyv_2011apr21.pdf  
2011. május 31.
  ==>ffb_jegyzokonyv_2011may31.pdf  
2011. október 3.
  ==>ffb_jegyzokonyv_2011oct03.pdf  
2012. április 24.
  ==>ffb_jegyzokonyv_2012apr24.pdf  
2013. június 4.
  ==>ffb_egb_mb_jegyzokonyv_2013jun04.pdf  
  Jogszabályok  
  Honlapok  
 A Kerekasztal dokumentumai
Az Allergia és parlagfű kerekasztal javaslata a Vidékfejlesztési Minisztérium parlagfű elleni védekezés stratégiájához  --  Mezőgazdasági és ökológiai vonatkozások   ==>okologiai_munkacsoport_ajanlas_2011may23.pdf
A Jogi munkacsoport javaslatai   ==>ffb_jegyzokonyv_2011may31.pdf
Az Allergia és parlagfű kerekasztal javaslata a Vidékfejlesztési Minisztérium parlagfű elleni védekezés stratégiájához  --  Munkaanyag a Fenntartható fejlődés bizottsága részére (2011. május 31.)   ==>ffb_jegyzokonyv_2011oct03.pdf
Ajánlások a Fenntartható fejlődés bizottsága számára (2013. november 29.)   ==>ajanlas_2013-11-29.pdf
 Előadások a Kerekasztalon (vetített képek és közzétett anyagok)
Dr. Szemán László: Parlagfű elleni védekezés pázsitgyepeken   ==>szeman_laszlo_2010jul15.pdf
Simon Gergely: Légszennyezés és allergia   ==>simon_gergely_2010sep29.pdf
Exner Tamás: A parlagfű területfedő térképezésének lehetőségei   ==>exner_tamas_2011feb23.pdf
Nékám Kristóf: A parlagfűdirekt egészségügyi terhei Magyarországon 2011-ben   ==>nekam_kristof_2011feb23.pdf
Mányoki Gergely, Apatini Dóra, Novák Edit, Dr. Magyar Donát, Bobvos János, Bobvos Gábor, Málnási Tibor, Elekes Péter, Dr. Páldy Anna: Parlagfű helyzetkép és megoldási javaslatok az Aerobiológiai Hálózat mérései alapján és az OKI-AMO feldolgozásában   ==>oki_altalanos_jelentes_parlagfu_helyzet_2011apr21.pdf
Boros Zoltán: A parlagfű-mentesítési program földhivatali feladatai   ==>boros_zoltan_2011may24.pdf
Dr. Dura Gyula mb. főigazgató: Tudástár, parlagfű   ==>oki_tudastar_2011may20.pdf
Mezei Attila: A földhivatalok 2011. évi munkája a parlagfű elleni hatósági eljárásban   ==>mezei_attila_2011dec01.pdf
Dr. Juhászné Halász Judit: A PME tevékenysége 2011-ben   ==>pme_2011dec01.pdf
Szalkai Gábor: A Magyarország Parlagfű Elleni Akciótervéről szóló Kormányhatározatban foglalt feladatok, aktualitások   ==>szalkai_gabor_2013apr24
Mányoki Gergely, Apatini Dóra, Magyar Donát, Józsa Edit, Novák Edit, Páldy Anna: A 2012. évi parlagfű pollenszezon általános értékelése összehasonlítva a 2010-2011. évi pollenterheléssel   ==>manyoki_gergely_2013apr24
Surek György, Nádor Gizella, Hubik Irén: Új eredmények és lehetőségek a parlagfű távérzékeléses kimutatásában   ==>surek_gyorgy_2013apr24
 Előadások a MMT-ABMSZ 2013. december 12-i ülésén (vetített képek)
Páldy Anna, Apatini Dóra, Bobvos János, Udvardy Orsolya, Mányoki Gergely, Magyar Donát, Novák Edit,
  Józsa Edit:  Parlagfű szezon 2013 - korábbi évekkel összehasonlításban   ==>paldy_anna_2013dec12.pdf
Mányoki Gergely, Apatini Dóra, Elekes Péter, Dr. Magyar Donát, Józsa Edit, Novák Edit, Dr. Páldy Anna:  A
  2013. évi parlagfű pollenszezon általános értékelése II.   ==>manyoki_gergely_2013dec12.pdf
Dr. Pálmai Ottó:  A parlagfű mentesítés Fejér megyei tapasztalatai   ==>palmai_otto_2013dec12.pdf
Surek György, Nádor Gizella, Hubik Irén: Távérzékeléses parlagfű felmérési eredmények 2013-ban?  ==>surek_gyorgy_2013dec12
Szervezeti és Működési Szabályzat (Szabályzat)
1.
Az Allergia-Parlagfű Kerekasztal (Kerekasztal) az allergia ellen, a parlagfűmentes Magyarországért tevékenykedők önkéntes, konzultatív, információs fóruma.
2.
A Kerekasztal célja az allergia és az allergén gyomnövények, különösen a parlagfű terjedése elleni küzdelem, az allergiát okozó tényezők elleni fellépés, szakmai-tudományos információcsere, tájékoztatás, a társadalmi tudatformálás, a környezettudatos magatartás erősítése, valamint a megelőzés érdekében.
3.
A Kerekasztal munkáját a Magyar Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága (Bizottság) támogatja.
4.
A Kerekasztal Társelnökei: Bartos Mónika országgyűlési képviselő, a Fenntartható bizottság tagja és Szabó Rebeka országgyűlési képviselő. a Mezőgazdasági bizottság tagja.
5.
A Kerekasztal nyitott, bármely szervezet tagja (Tag) lehet, amely a Kerekasztal céljainak megvalósítása érdekében kíván tevékenykedni, és a Szabályzatot elfogadja. A Tagot a Társelnökök veszik nyilvántartásba.
6.
A Tag a Társelnököknek tett bejelentésével szüntetheti meg tagságát. A tagság automatikusan megszűnik, ha a Tag egy évig nem vesz részt a Kerekasztal munkájában.
7.
A Kerekasztal üléseit szükség szerint tartja. Az ülésen Tagok és meghívottak vesznek részt. Meghívottként történő részvételre a Tagok tesznek javaslatot a Társelnököknek.
8.
Az ülés előkészítésének adminisztratív feladatait a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület látja el.
9.
Az ülés meghívóját a Bizottság küldi ki. A résztvevőknek a Bizottságnál az ülés előtt regisztráltatniuk kell magukat.
10.
Az ülés jelenléti ívén a Tagokat külön kell feltüntetni.
11.
Az ülés határozatképes, ha a Kerekasztal Tagjainak legalább negyede jelen van.
12.
Az ülésen bármelyik résztvevő hozzászólhat, a megszólalás idejét a Kerekasztal többségi döntéssel korlátozhatja.
13.
A ülésen jelenlévő Tagok - a 12. pontot kivéve - legalább négyötödös többséggel döntéseket hozhatnak, javaslatokat, állásfoglalást alakíthatnak ki.
14.
Az ülésekről rövid összefoglaló készül, melyet a Társelnökök hagynak jóvá.
15.
A Kerekasztal nevében az ülésről nyilatkozatot a Kerekasztal által felhatalmazott tehet, akit a Kerekasztal alkalmanként választ meg.
16.
A Kerekasztal dokumentumait a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület honlapon teszi közzé.
17.
A Kerekasztal működését saját döntése alapján szünteti meg. A Kerekasztal automatikusan megszűnik, ha egy éven keresztül nem tart ülést.
18.
A Szabályzatot a Tagok legalább négyötödös többséggel fogadják el. A Szabályzat módosítása a nyilvántartásba vett tagok négyötödös többségével lehetséges.
 Budapest, 2010. július 15.
Összefoglaló az Allergia-parlagfű kerekasztal 2010. évi első üléséről
==>osszefoglalo_2010jul15.pdf  
Az ülésre 2010. július 15-én, a Képviselői irodaház 562. számú termében került sor.
Levezető elnök: Bartos Mónika országgyűlési képviselő, a kerekasztal társelnöke.
Résztvevők, a jelenléti ív szerint:
Barabás Györgyi (NGM), Dr. Barta Eszter (JNO), Bartos Mónika országgyűlési képviselő (FIDESZ, Fenntartható fejlődés bizottság), Dr. Bíró Eszter (EKE), Csecserits Anikó (MTA ÖBKI), Csornai Gábor (FÖMI), Dr. Dobi Bálint (VM), Exner Tamás (PME), Gulyás Dénes országgyűlési képviselő, Dr. Hajósy Adrienne (ZN), Ignéczi Tibor (LAKSZ), Jáger János (OT küldött), Dr. Juhászné Halász Judit (PME), Dr. Kardeván Endre államtitkár (VM), Kárpátiné Dr. Győrffy Katalin (NNK), Dr. Kelen Andrásné (PME), Dr. Kuslits Béla (JNO), Loksa Gábor (SZIE), Mikulás József (SZBKI), Dr. Mikus Gábor (FÖMI), Dr. Nékám Kristóf (MAKIT), Dr. Páldy Anna (ÁNTSZ-OKI), Dr. Simonyi Péter (OGY), Szabó Rebeka országgyűlési képviselő (LMP, Mezőgazdasági bizottság), Szalai Sándor (SZIE), Szalay Benedek (Fővárosi Földhivatal), Dr. Szemán László (SZIE), Verő Krisztina (PME), Zábráczki László (JOBBIK), Zsarnóczai István (ZSMTE).
Az ülés osztrák vendégei: Prof. Mag. Hermann Frühstück, Burgenland zöld ombudsmanja és Thomas Perlaky, Burgenland parlagfű koordinátora.
Az ülést megtisztelte jelenlétével Dr. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára.
Tervezett napirend:
1.   A kerekasztal működési szabályainak megvitatása és elfogadása
2.   Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosító javaslatának megvitatása civil szempontok szerint
3.   Előadások:
      - Prof. Mag. Hermann Frühstück, Burgenland zöld ombudsmanja
      - Dr. Páldy Anna igazgatóhelyettes, ÁNTSZ-OKI
      - Dr. Szemán László egyetemi docens, Szent István Egyetem
Bartos Mónika levezető elnök javaslatára a 2. és 3. napirendi pont sorrendjét megcseréltük.
Ad 1.
Az újjáalakult kerekasztal a 2008 májusában kezdődött munkát folytatja. Működési szabályzata a korábbinak kis mértékben módosított változata. Az ülésre készült szabályzat-tervezetet a résztvevők megvitatták, módosító javaslatokat tettek, melyek teljes egészükben beépültek a szabályzatba.
Az újjáalakult kerekasztalnak két társelnöke van: Bartos Mónika (Fidesz) és Szabó Rebeka (LMP) országgyűlési képviselők. A kerekasztal munkáját a Fenntartható fejlődés bizottsága támogatja. A kerekasztal-taggá válás feltétele a két társelnöknek egyszerre küldött, emailben történő bejelentkezés (monika.bartos@parlament.hu, rebeka.szabo@parlament.hu). A kerekasztal adminisztratív teendőit a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (PME) látja el.
Az Allergia-Parlagfű Kerekasztal Szervezeti és Működési Szabályzatát a résztvevők egyhangúlag elfogadták. A szabályzat a jelen összefoglaló melléklete.
Ad 2.
Prof. Mag. Hermann Frühstück az év elején, Illmitzben tartott konferencián alakult nemzetközi munkacsoport tevékenységét, a bécsi egyetem kutatási eredményeit, az ausztriai parlagfű-helyzetet, a megelőző és védekező tevékenységet ismertette. Ausztriában a parlagfű probléma 3-4 éve egyre nagyobbá válik, annak ellenére, hogy a parlagfű a jelenlegi időjárási viszonyok mellett csak 500 m-nél kisebb tengerszint feletti területeken terjed. Részletesen ismertette - a magyarországihoz hasonló - terjedési körülményeket, külön kiemelve az utak mentén történő gyorsabb terjedés veszélyeit. A hatékony védekezésre szükség van, részben az allergiások számának növekedése (az utóbbi 20 évben 15-ről 25 százalékra nőtt), részben a növény éghajlatváltozás miatt várhatóan fokozódó terjedése miatt. A nemzetgazdasági kárt mutatja, hogy tavaly a parlagfű 80 millió EUR egészségügyi kiadással terhelte az osztrák költségvetést. A vendégek örülnek a kialakuló magyar-osztrák együttműködésnek, és remélik, hogy a kerekasztal és a burgenlandi munkacsoport eredményesen dolgozik majd együtt.
Dr. Páldy Anna az ÁNTSZ-OKI igazgatóhelyettese a pollenhelyzet monitorozásáról és az egészségügyi vonatkozásokról tartott előadást.
Dr. Szemán László, a Szent István Egyetem docense a parlagfű elleni védekezés lehetőségeiről tartott előadást, a pázsitgyepekkel végzett kísérleteik ismertetésének példáján keresztül.
Ad. 3.
A törvénytervezet részletes megvitatását a következő ülésre halasztottuk, de néhány rövid hozzászólás elhangzott a lehetséges módosításokról. A PME nevében Exner Tamás módosítási javaslatot tett a 2008. évi XLVI. Törvény parlagfű elleni közérdekű védekezés elrendelését tartalmazó fejezetére. Elmondta azt is, hogy az Egyesület aggályosnak tartja a miniszteri utasítást, amelynek értelmében az idei ellenőrzések a vis major érintettségtől függetlenül a műveletlen területekre koncentrálnak. Az ilyen irányú nyomás a beállt növényzetű kárpótlási földek (parlagok) feltárcsázásához vezethet, ami újragenerálja a parlagfű problémát. Köztudott, hogy a parlagfű pollen döntő hányada a nem megfelelően kezelt, kései betakarítású mezőgazdasági táblák (elsősorban napraforgó) felől érkezik. Dr. Kelen Andrásné hangsúlyozta, hogy heteken belül virágozni fog a parlagfű és kérdezte, hogy a 1,5-2 millió beteg milyen segítséget várhat. Rámutatott, hogy azonnali rövid távú cselekvési tervre lenne szükség a katasztrófahelyzet kialakulásának elkerülésére. Kiemelte, hogy kéréseik ellenére sem történt meg a szükséges törvénymódosítás előkészítése. Megkerülhetetlennek tartja kormánybiztos kinevezését, mert tarthatatlan, hogy nincs gazdája a témának. Javasolta egy megye azonnali kijelölését (pl. Somogy m.) ahol a kinevezett kormánybiztos irányításával kiemelten átfogó munka indulhatna, hogy a tapasztalatok birtokában a törvénymódosítás átfogó lehessen. Javasolta, hogy a televízió időjárásjelentés műsorában rendszeresen kerüljön bemutatásra a parlagfű aktuális állapotának megfelelő képe, hogy mindenki felismerje a növényt. Érdeklődött a tarlóprogram helyzetéről.
Az ülés végén Gulyás Dénes országgyűlési képviselő meghívta a kerekasztalt, hogy augusztus végén, Budakeszin tartson ülést. Budakeszi önkormányzata biztosítja a helyet a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület II. vidéki országos konferenciájának is, (az I. konferenciát Harkányban tartották, a Zöld Forrás Egyesület szervezésében).
Bartos Mónika és Szabó Rebeka társelnökök megköszönték a részvételt és az értékes véleményeket, fontos problémákat felvető kérdéseket. Elmondták, hogy reményeik szerint a parlagfű kerekasztal jövőbeni működése hatékonyan hozzájárul majd ahhoz, hogy az ülésen most csak felvetett problémák megnyugtató és hosszútávú megoldásra találjanak.
Az ülés után a résztvevők Angyalföldre látogattak, a Duna Bay 360° tíz hektáros építkezési területére, ahol a talajbolygatás erős parlagfű-fertőzöttséget eredményezett. Az építkezés árvíz védekezési szempontból is aggályos, a terület feltöltése miatt. A két társelnök a helyszínen rövid televízió interjúkat adott.
Budapest, 2010. augusztus 2.
Összeállította: Dr. Hajósy Adrienne
Jóváhagyta: Bartos Mónika sk., Szabó Rebeka sk.
Rövid tájékoztató a kerekasztal 2010. évi második üléséről
==>osszefoglalo_2010sep29.pdf  
Képviselői Irodaház, 2010. szeptember 29., Budapest
Napirend
1. Előadások
    10.00 - 10.15   Dr. Kósa Lajos allergológus (Svábhegyi Országos Allergológiai Intézet): A pollenek hatása az allergiás szervezetre
    10.16 - 10.30   Simon Gergő vegyész- környezetkémikus (Levegő Munkacsoport): A légszennyezés, allergia és asztma kapcsolata
    10.31 - 10.45   Csecserits Anikó ökológus (MTA ÖBKI) és Exner Tamás: A parlagfű előfordulása különböző tájhasználati típusokban
2. Beszámolók
    10.45 - 11.15   A kerekasztal tagjainak rövid beszámolói (5-5 percben) az idei tapasztalatokról; a hozzászóláshoz előzetes, írásbeli jelentkezést kérünk*.
3. Munkacsoportok alakítása
    11.15 - 11.45   Munkacsoportok alakítás a parlagfű mentesítés és megelőzés hatékonyabbá tétele érdekében, a szabályozás áttekintésére, új szabálytervezetekhez javaslat készítésére. A javasolt munkacsoportok: jogi, ökológiai, intézményi, gazdasági, egészségügyi, mezőgazdasági, környezeti nevelési munkacsoport.
A munkacsoportok megvitatása, koordinátorokra való javaslattétel történhet a kerekasztal ülésén, illetve később e-mailben. A munkacsoportok felállításának határideje: október 15.
4. Levél Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez
    11.45 - 12.00   Az idei parlagfű-szezon munkáival kapcsolatos, tájékoztatást kérő levél fogalmazása Dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszterhez (a levél tervezete a meghívó melléklete).
2010. szeptember 29-én tartotta második ülését az Allergia-Parlagfű Kerekasztal az Országgyűlési Képviselőházban. Az ülésen részt vett Bartos Mónika (Fidesz), Szabó Rebeka (LMP) és Dr. Stágel Bence (KDNP) országgyűlési képviselők. Megjelentek a civil szervezetek, szakértői intézmények képviselői és érdeklődő állampolgárok is.
Előadást tartott Dr. Kósa Lajos professzor, ügyvezető igazgató (Svábhegyi Gyógyintézet), Simon Gergely környezetkémikus (Levegő Munkacsoport) és Csecserits Anikó ökológus (MTA ÖBKI).
A PME kérte, hogy a társelnökök által tervezett munkacsoportok december 15-ig adják le az összeállított anyagot, mert csak akkor látja realitását, hogy az abban írtak megvalósításra kerülhessenek a 2011-es érdemi munkában. A tervezett munkacsoportok felállításáról, számáról még további egyeztetések szükségesek. A kerekasztal információkat kérő levelet fogalmazott Dr. Fazekas Sándor miniszternek, a tervezethez október 5-ig lehet hozzászólni.
A Kerekasztal ülése után a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület a kerekasztal résztvevőit Budakeszire, helyszíni bejárásra hivta. A bejárásról értesítették az illetékes Budakörnyéki és Pest Megyei Földhivatal és a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársait.
Budakeszi - Páty határában becsléseink szerint 10 hektárt meghaladó parlagfűbozót a - korábban bolygatatlan - állami tulajdonú erdőterület erdőfelújítási célból történő felszántásával keletkezett. A területet vadkár ellen ugyan villanypásztorral bekerítették, de a csemeteápolás, a virágzás előtti parlagfűirtás elmaradt.
2010. szeptember 30.
Összeállította: Dr. Juhászné Halász Judit
Összefoglaló az Allergia-parlagfű kerekasztal 2011. február 23-i üléséről
==>osszefoglalo_2011feb23.pdf  
Az ülésre 2011. február 23-án, a Képviselői irodaház 562. számú termében került sor.
Levezető elnök: Bartos Mónika országgyűlési képviselő, a kerekasztal társelnöke.
Résztvevők:
Bartos Mónika országgyűlési képviselő (Fenntartható fejlődés bizottság), Dr. Bándi Gyula (PPKE), Békássy Csaba, Dr. Bíró Eszter (EKE), Exner Tamás (PME), Dr. Hajósy Adrienne (ZN), Ignéczi Tibor (LAKSZ), Jáger János (OT küldött), Dr. Juhászné Halász Judit (PME), Jura Csaba, Dr. Kelen Andrásné (PME), Kövér Mónika (MSZP), Matuka Anna, Dr. Nékám Kristóf (MAKIT), Dr. Páldy Anna (NEFMI), Pós Péter (ABOSZ), Prutkay János (NFGM), Dr. Schaller Ernő (KIM), Dr. Simonyi Péter (OGY), Sogrik György (AH Rt.), Dr. Stágel Bence országgyűlési képviselő (Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság), Szabó Rebeka országgyűlési képviselő (Mezőgazdasági bizottság), Szauder Mihály (OGY), Szekeres Viktor, Verő Krisztina (PME), Zábráczki László (JOBBIK),
Program:
1.   Exner Tamás: A teljes lefedettségű (hézagmentes) parlagfű-térképezés és parlagfű-mentesítés lehetőségeiről az egészség védelmének érdekében
Felkért opponens: Dr. Nékám Kristóf egyetemi tanár, az Allergia-parlagfű kerekasztal egészségügyi munkacsoportjának vezetője
2.   Dr. Bándi Gyula egyetemi tanár, az Allergia-parlagfű kerekasztal jogi munkacsoportjának vezetője: A Jogi Munkacsoport eddigi eredményeiről
3.   Hozzászólások, vita
Ad 1.
Exner Tamás előadásában kutatásai eredményét ismertette, melyek 4 különböző adottságú, Közép-magyarországi terülen (Üröm, Szigetszentmárton, Iváncsa és Petri térségében) végzett. A vizsgálatok 2010 szeptemberében-októberében, 3 hónappal a mentesítési kötelezettség határideje után folytak, minden, 1000 tőnél nagyobb összefüggő parlagfűfolt dokumentálásával.
A parlagfű túlnyomórészt külterületen (98%), mezőgazdasági művelés alatt álló földeken (99%) volt jellemző. A fertőzés 82%-a a napraforgó táblákon volt megtalálható.
Az előadás részletezte a parlagfűfertőzés gazdasági kárait. "A parlagfű, mint invazív gyomnövény mintegy 32 milliárd forint veszteséget okoz az agráriumban, a kieső termés-mennyiség, a gyomosodás okozta káros hatások miatt. Allergén pollenjének közegészségügyi hatása pedig a táppénzen töltött munkanapok, az egészségügyi ellátás és a fogyasztott gyógyszerek tekintetében - a becslések szerint - közel 40 milliárd forintnyi kárt okoz."
Az előadás vetített képanyaga az összefoglaló mellékletében található.
Dr. Nékám Kristóf felkért hozzászóló előadásában a parlagfű direkt egészségügyi terheit ismertette.
Az éghajlatváltozás a parlagfű-helyzet megítélését is változtatja, két körülmény miatt:
  -- A hőmérséklet növekedés hatása felbecsülhetetlen, a pollenspektrumot is változtatja.
  -- A széndioxid szint kétszeres emelkedése 60-90% parlagfű pollenszám növekedéssel jár, főleg városi környezetben, amerikai kutatók adatai szerint. (Wayne, 2002).
A légszennyezettség növekedése miatt nagyobb mennyiségű pollent termel a növény, több stresszfehérje termelődik a szennyeződés ellen védekező növényben, az allergén fehérjék mennyiség és erőssége nő (Schenk, 2009).
A parlagfű-antitestek befolyásolják az ember antitest terhelését (Eger és Nyíregyháza adatainak összehasonlítása), a parlagfűpollen az többi allergén hatását fokozza.
Az előadás bemutatta a gazdasági károk növekvő - becsült - értékeit, és összehasonlításokat tett az EU országok és Magyarország parlagfű-kárai között.
Az előadás vetített képanyaga az összefoglaló mellékletében található.
Ad 2.
Dr. Bándi Gyula egyetemi tanár a jogszabályi helyzetet és annak várható, illetve javasolt változásait ismertette.
A szabályozás múltjáról az alábbi megállapításokat emelte ki:
  -- 2001-ben alkotmánybírósági határozat született a parlagfű-kérdés szabályozásának tárgyában.
  -- Már 2003-ban megszületett az összes kívánatos jogi szabály-javaslat, sajnálatos, hogy ezek nem valósultak meg.
  -- 2008-ban a kerekasztal országgyűlési határozat-tervezetet dolgozott ki, amely akár egy új javaslathoz is jó kiindulás lehet (a parlagfű pártsemleges).
Jelenleg problémát jelent a kötelező védekezés elrendelhetősége, és az is gond, hogy a parlagfű-kérdés tárcaközi jellege megszűnt, "belterjes" mezőgazdasági üggyé vált. Az új kormányhivatalok működéséről csak jövőre lesznek tapasztalatok.
Javaslata: Meg kell teremteni a hatáskörök harmonizációját, a szankcionálást. Nem új jogszabályra, hanem hatékony hatóságra lenne szükség az eredményes parlagfű-ellenes védekezéshez.
Ad 3.
Szabó Rebeka ismertette a - hetente ülésező minisztériumi bizottság - eddigi tevékenységét, amely éppen csak elkezdődött.
Dr. Juhászné Halász Judit sérelmezte, hogy a minisztériumi bizottság képviselője - ígérete ellenére - nem jelent meg a kerekasztal ülésén.
Dr. Hajósy Adrienne a két csoport (a minisztériumi bizottság és a kerekasztal) közti kapcsolat, illetve a két csoport hierarchiája iránt érdeklődött. Halász Judithoz hasonlóan aggodalmát fejezte ki, hogy a civilek ingyenes, önkéntes munkája, melyet e kerekasztal tevékenysége során fejtenek ki, nem, vagy nem a civilek szándékai szerint fog érvényesülni.
Bartos Monika ismertette a két csoport viszonyát. A minisztériumi csoport felé Szabó Rebekával együtt "nagykövetként" működnek, innen viszik a tudást oda. A kerekasztal ajánlásainak befogadására a minisztériumi csoportot semmi nem kötelezi természetesen.
Dr. Páldy Anna érdeklődött a VM és az ÁNTSZ viszonyáról, mert a minisztériumi csoportban történő részvételre az ÁNTSZ nem kapott felkérést. Javasolta, hogy az egészségügyet vonják be a munkába, ugyanúgy, mint ahogyan az a korábban működött tárcaközi bizottság esetében történt. Álláspontja szerint az 1 milliárd forintos támogatásból az egészségügynek is részesednie kellene. A monitorozás, a betegek gyógyítása és a tudatformálás terén az ÁNTSZ eddig is fontos és jól elszámolható munkát végzett. Támogatás hiányában veszélyben van a monitoring állomások működése, holott a szezonban a közvélemény tájékoztatására ugyanolyan szükség lenne, mint az elmúlt években.
Jáger János javasolta, hogy az EU földalapú támogatásában csak az részesüljön, aki "nem árt", azaz védekezik a parlagfű ellen.
Szekeres Viktor lakóhelye, Biatorbágy tapasztalatairól beszélt. Megfigyelése szerint a városból kiköltözők tünetei annak ellenére csökkennek, hogy Biatorbágyon is terjedőben van a parlagfű.
Dr. Bíró Eszter két kérdést vetett föl: milyen kapcsolat van az Országyűlés Fenntartható fejlődés bizottsága és a kerekasztal között, továbbá kérdezte, hogy az újonnan alakult minisztériumi bizottság kinek tartozik beszámolni. Álláspontja szerint továbbra is tárcaközi bizottságra lenne szükség, a problémakör összetettsége miatt. Fölöslegesnek tartja a jogszabályok alapvető változtatását, különösen egy új parlagfű-törvény megalkotását.
Bartos Monika ismertette, hogy a kerekasztal a Fenntartható fejlődés bizottsághoz tartozik. Mi vagyunk a bizottság egyetlen kerekasztala, mióta a GMO kerekasztal megszűnt. A kerekasztal a bizottságon keresztül fejthetné ki leghatékonyabban a tevékenységét. A kerekasztal szakértői parlamenti kérdés, interpelláció, jogszabály-módosító javaslat tervezeteinek összeállításával járulhatna hozzá a képviselők munkájához, akik azután a legmagasabb szinten, az Országgyűlésben tudnának érvényt szerezni a jó javaslatoknak. A minisztériumi csoport a miniszternek tartozik beszámolási kötelezettséggel.
Pós Péter, aki először vett részt az újjáalakult kerekasztal ülésén, gratulált az előadóknak. Felhívta a figyelmet, hogy az alkotmányozási folyamatban méltó helyen kellene szerepelnie a parlagfű-problémának.
Dr. Kelen Andrásné szerint kétségbeejtő a helyzet, amit a politikának kell megváltoztatnia. A növényvédelem most szabad kezet kapott, holott eddig sem tényleges elkötelezettséget nem mutatott, sem a betegek szempontjából érdemi eredményt nem ért el a helyzet javítására. Ismeretes, hogy a növényvédelem 20 ezer hektárnál többet nem kényszerkaszált évente, ezért sérelmesnek tartja, hogy a támogatás teljes összegével egyedüliként rendelkezik. Többször kértük a parlagfű-mentesítési intézkedések összehangolását, a kényszerkaszálás feltételeinek szigorítását. Aggasztó jel, hogy ehelyett a tervezés alatt álló új jogszabályban a kényszerkaszálásra vonatkozó igét a "végre kell hajtani"-ról "végrehajthatják"-ra változtatnák.
Budapest, 2011. március 5.
Saját jegyzetei alapján összeállította: Hajósy Adrienne
Összefoglaló az Allergia-parlagfű kerekasztal 2011. május 24-i üléséről
==>osszefoglalo_2011may24.pdf  
Az ülésre 2011. május 24-én, a Képviselői irodaház 562. számú termében került sor.
Levezető elnök: Bartos Mónika és Szabó Rebeka országgyűlési képviselő, a kerekasztal társelnökei.
Résztvevők:
Bartos Mónika országgyűlési képviselő, Dr. Bándi Gyula (PPKE), Bíró Eszter (TKTE), Boros Zoltán (PMKH FH), Csecserits Anikó (MTA ÖBKI), Exner Tamás, Földi Mihály, Mányoki Gergely (OKI), Grisztel Ágnes (Kék Forrás), Dr. Gyűrű Attila (JNO), Hajósy Adrienne (MTA), Hubik Irén (FÖMI), Dr. Juhászné Halász Judit (PME), Kárpátiné Dr. Győrffy Katalin (NMNK), Dr. Kőszegi Géza (VM), Kubatov István (PMKH FH), Matuka Anna (önkéntes), Mezei Attila (VM), Nékám Kristóf (Eü. munkacsoport), Oláh Lajos országgyűlési képviselő, Páldy Anna (Eü. munkacsoport), Sogrik György (PME), Surek György (FÖMI), Szabó Rebeka országgyűlési képviselő, Tóbiás Ferenc (Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal FH).
Tervezett napirend
1.   A kerekasztal munkacsoportok szakanyagainak megvitatása, a javaslataik véglegesítése.
2.   A Dr. Oláh Lajos képviselő úr által javasolt "tudástár" és "legjobb gyakorlat" összeállításához érkezett javaslatok megbeszélése.
3.   Tájékoztatatás a parlagfű-mentesítési eljárás hivatalos felderítő és adatszolgáltató munkájáról. A tájékoztatót Kubatov István hivatalvezető (Pest megyei Kormányhivatal Földhivatala) és Mezei Attila főtanácsos (VM) tartja.
A 2. és a 3. napirend helyet cserélt, végül a 3. napirend tárgyalására az időhiány miatt nem került sor.
Ad 1.
A munkacsoportok javaslatainak ismertetése előtt Szabó Rebeka javasolta, hogy valamilyen formában a kerekasztal döntés a munkacsoportok javaslatairól, még akkor is, ha kevés idő volt ezek tanulmányozására.
A beszámolók és a vita után a kerekasztal résztvevői - 5 tartózkodás mellett - megszavazták, hogy a parlagfű-probléma megoldásához a döntéshozóknak kijelölt irányként javasolják a három munkacsoport anyagában megfogalmazottakat.
Bándi Gyula, a jogi munkacsoport vezetője összefoglalta 18 pontban megfogalmazott javaslataikat (1. melléklet). A munkacsoport anyaga bevezetőjében ismerteti a kérdés jelenlegi szabályozottságát, és megállapítja, hogy parlagfű-probléma megoldása nem igényel újabb jogalkotást, mert a hatályos jogszabályok alapján is lehet dolgozni. Az új Alkotmány a tulajdonosi felelősség hangsúlyozásával jobb elvi alapot ad; az állami feladatkörök rangsorolása, a hatáskörök megosztása és a koordináció vonatkozásában. A közegészségügy és a környezet-egészségügy irányába kellene eltolni a tevékenységet, és ennek megfelelően kellene a hatásköröket telepíteni, súlyozni és koordinálni. A gond a megvalósítás és a pénz oldalán van. Jogi teendőként finomítások képzelhetők el: például legyen-e országgyűlési határozat, mint régen; lehetne szigorítani, hogy a legalsó szinten is lehessen büntetni (támogatásmegvonás, jelzálog-telepítés). A hatásköröket mindenképpen tisztázni kellene. A jobb koordináció érdekében a munkacsoport javasolja, hogy a parlagfű elleni védekezés hatékony megszervezésére a Kormány kormánybiztost nevezzen ki.
Az egészségügyi munkacsoport vezetője Nékám Kristóf ismertette, hogy az egészségügy most zajló átszervezéséhez koncepciót fog írni a - hiányzó - allergia-ellátó hálózat megszervezésére (2. melléklet: Nékám Kristóf javaslatai a parlagfűvel kapcsolatos figyelem fenntartására). Páldi Anna két fontos szempontra hívta föl a figyelmet. A parlagfűkérdés komplex kezelésének egyik problémája az egészségügy alulreprezentáltsága, a másik az évről évre "előre nem látható" költségvetés. Az eredményes és színvonalas munkához több évre előre tervezhető költségvetés szükséges. (Az aerobiológiai hálózatnak például nincs pénze a mérőeszközök karbantartására, a szükséges bővítésekre, holott ez - 40 millió Ft - csekély hányada a parlagfű elleni védekezésre fordított költségeknek.)
Földi Mihály, a mezőgazdasági és ökológiai munkacsoport vezetője ismertette, hogy komplex anyagot állítottak össze (3. melléklet), más munkacsoportok témáiból is került bele. Öt rövidtávon kivitelezhető intézkedési javaslatot tettek de a munkacsoport készített hosszú távon megvalósítható stratégiát is. A parlagfű leginkább ott fordul elő, ahol megsérült a természetes növénytakaró, jó állapotú természetes növényzetben nem él meg. Ezért a rövidtávon végrehajtandó mentesítés mellett kulcsfontosságú a tájhasználat-váltáson alapuló megelőzésre koncentrálni. A probléma több ágazatot érintő jellege miatt alapvető a komplex megközelítés és a szerteágazó tevékenységi körök összehangolása. A munkacsoport kiemelten fontosnak tartja felelős kormányzati személy - kormánybiztos - kinevezését. Valós eredményre rövid- és hosszútávon egyaránt csak eredményorientált koordináció mellett lehet számítani.
Hozzászólások a munkacsoportok javaslataihoz
Csecserics Anikó hozzászólásában a "művelés" és a "bolygatás" ellentmondásaira hívta föl a figyelmet. Vannak területek, ahol nem lenne érdemes művelni, de ha a gazda támogatást kap a művelésre, akkor máris bolygat, és termeli a parlagfüvet. A büntető hatóság elkerüli a nagygazdát és az osztatlan közös tulajdont. Bándi Gyula szerint ismeretlen tulajdonos esetén is lehetne eljárást indítani, ám a hatóság ezt általában elkerüli.
Juhászné Halász Judit a VM stratégiáról érdeklődött. Ez még nem nyilvános, és lehet, hogy az összes itt fölmerült problémára máris megvan a megoldás. Mivel itt a szezon, most a rövidtávú javaslatokra kellene súlyt fektetni, a PME szerint.
Oláh Lajos hozzászólásában beszámolt arról, hogy az Országgyűlésben legalább 50 írásbeli kérdést tett föl a parlagfű stratégiáról. A kérdések két téma köré csoportosulnak, egyrészt az idei tervekre, másrészt a hosszú távú stratégiára. Most érkezett meg a miniszteri válasz, ezt majd szétküldi a kerekasztal tagjainak. Javaslatot tett arra, hogy a minisztérium költségvetésében lévő 1 százalék hasznosítására a kerekasztalnak is legyen javaslata (például az aerobiológiai hálózat működtetésére). Alternatív javaslatok nélkül félő, hogy helikopteres felmérésre megy el a teljes összeg. Szabó Rebeka egyetértett azzal, hogy a kerekasztal állítson össze javaslatokat a pénz felhasználására.
Exner Tamás megállapította, hogy ha lenne növényvédelmi bírság, ami csökkenti a parlagfüves területen a bevételt, akkor rögtön nem lenne haszon, és csökkenne a gazdaságtalan műveléssel bolygatott terület. Információja szerint jelenleg 400 millió Ft van közmunkára, ez a parlagűmentesítés 1 százalékát oldja meg.
Sogrik György: A jogszabályokból törölni kellene a parlagfű-borítottságra és a tőszámra vonatkozó konkrét határszámokat.
Kárpátiné Dr. Győrffy Katalin: 38 évig tanított gyomirtást. "A ne legyen egy szál parlagfű se", túlzás. Magyarországon sok tudás gyűlt össze a parlagfű témakörében. Például egy 2007-2008-ban készült dán-holland EU anyag is magyar alapanyagokra hivatkozik. A pollenszám mérés nagyon fontos, de nem biztos a korreláció van a mérési terület fertőzöttsége és magas pollenszáma között, nem föltétlenül a terület gazdája a hibás. (Például a Baranya megyei magas pollenszámokért nem a magyar gazdák, hanem szerbek és horvátok hibáztathatók.) A nagyobb gazdaság védekezését azért tartja eredményesebbnek, mert ott dolgozik növényvédő mérnök is. Megjegyezte, hogy nem vonták be a munkacsoport tevékenységébe, jelentkezésére nem kapott választ.
Grisztel Ágnes kérdezte, hogy a munkacsoport foglalkozott-e a hosszabb távon biztos eredményt hozó vetésforgó lehetőségével. Mint tanár, kifogásolja, hogy az iskolákba nem jut elegendő tájékoztató anyag, holott a hosszú távú stratégiának a legeredményesebb eszköze minden bizonnyal a nevelés.
Mányoki Gergely: Fontosnak tartja az alternatív védekező módok támogatását és elterjesztését Magyarországon, amelyek az ugaroltatáshoz hasonló eredményeket hoznának, például a legeltetést vagy a füvesítést. Az eredményesség kulcsa, hogy az intézmények ne egymással párhuzamosan csinálják ugyanazt. Például az 50 támogatott város kijelölésénél nem vették figyelembe a pollenmérések eredményeit. Sajnálja, de adminisztrációs hiba miatt nem hívták Kárpátiné Dr. Győrffy Katalin a munkacsoportba.
Nékám Kristóf hozzászólásában javasolta a "parlagfű fehérkönyv" összeállítását, ebbe bármilyen parlagfűvel és allergiával kapcsolatos ismeretet bele lehetne venni.
Ad 2.
Mezei Attila előadásában ismertette, hogy a földhivatal 2003-ban került a parlagfű-eljárásba, mert a növényvédelem nem tudott elég hatékonyan föllépni, így például a földhivatal tudja csak a földhasználót pontosan megállapítani. A rendszerbe elektronikus adatátadást építettek be, sőt a műholdas távérzékelést is belevették. 2005-ben kezdődött a felderítő munka. A felderítés időtartama néhány napra csökkent. A terepen GPS-t használnak, utána az irodában pontosan megállapítható a kataszteri szám. Megkezdődhet a védekezés, megállapítható a fizetésre kötelezett tulajdonos. 2008-ban mérték be a legnagyobb területeket a földhivatalok. A tárcaközi bizottság megszüntetése (2008) sajnálatos, mert megnehezítette a munkát. A VM bizottságának megalakítása azóta az első pozitív elem, de az összes minisztériumot kellene vonni a munkába.
Boros Zoltán a földhivatalok gyakorlati észlelő munkáját ismertette (4. melléklet). 2005-től foglalkoznak parlagfűvel. A munka három részből áll. Az előkészület (április-május) során a hasznosítási kötelezettséget vizsgálja a földhivatal, ha parlagfűvel fertőzött területet találnak, akkor figyelmeztetnek. A földhivatali szemle útvonalát az előző évi tapasztalatok és a civil szervezetek bejelentése alapján tervezik. A második rész június 1-től kezdődik, a feladat a parlagfüves területek bemérése, (légifelvétel, GPS bemérés), jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvbe beírandó tételek előre adottak. A kapcsolattartás a civilekkel is az ő feladatuk. 2008-ban Pest megyében 367 felderítési nap alatt 1612 felderített fertőzött foltot találtak. Az osztatlan közös tulajdonok fertőzöttsége nagy, ez egy fontos tapasztalat. Hasonló probléma van a kárpótlási földekkel. Az osztatlan közös tulajdon tulajdoni rendezésétől sok eredmény lenne várható, de legalább földhasználót kellene bejelenteni az osztatlan tulajdonú területekre. A civil bejelentések elsősorban zártkerti ingatlanokra vonatkoznak, köztük sok a téves, mert a lakosság tájékozatlan.
Sogrik György hozzászólásában kevesellte a felderített fertőzések számát, Pest megyében legalább 20000 ha fertőzött, a hivatal ebből csak 2000-et tárt föl.
Tóbiás Ferenc a Pest megyeihez hasonló Bács-Kiskun megyei eredményekről számolt be. A felmérés útvonala a korábbi tapasztalatok alapján jelölhető ki a legbiztosabban. Sok a téves bejelentés, részben tudatlanság, részben rosszindulat miatt. Baj az is, hogy a felvétel, és a közérdekű védekezés között sok idő telik el. Az agronómiai tőszám megállapításával kapcsolatban elhangzott kritikákra válaszolja, hogy egy tapasztalt szakember a területen nagy biztonsággal el tudja dönteni, hogy ez ötven százalék-e vagy se.
Exner Tamás a földhivatali dolgozók egyenlőtlen szezonális leterheltségével összefüggő problémákra hívta föl a figyelmet.
Halász Judit kifogásolta, hogy a fölmérést sokszor nem követi végrehajtás. A fölmérések eredményességéhez jobb felszereltségre lenne szükség. Úgy véli, hogy a civileket is be lehetne vonni a fölmérésbe. A védekezés eredményességét a kényszerkaszálás számlái alapján lehetne a legpontosabban megállapítani.
Ad 3.
A 3. napirend megtárgyalása idő hiányában elmaradt. Oláh Lajos beszámolt róla, hogy a "tudástár" és a "legjobb gyakorlat" kérdéskörében még mindig gyűlnek a javaslatok. Támogatta a Nékám féle fehér könyv gondolatát, melynek kiadását néhány százezer forinttal személyesen is támogatná. Alternatív javaslatokra van szükség, mert több pénz nem várható, apró köveket kell egymás mellé tenni. A Fenntartható fejlődés bizottság két workshopot (önkormányzat és média) fog tartani, kéri a kerekasztal tagok közreműködését.
Budapest, 2011. május 30.
Saját jegyzetei alapján összeállította: Hajósy Adrienne
Összefoglaló az Allergia-parlagfű kerekasztal 2011. december 1-i üléséről
==>osszefoglalo_2011dec01.pdf  
Az ülésre 2011. december 1-ején, a Képviselői irodaház 562. számú termében került sor.
Levezető elnök: Bartos Mónika és Szabó Rebeka országgyűlési képviselő, a kerekasztal társelnökei.
Résztvevők:
Arató János (Galgamácsa körjegyzőség), Bartos Mónika országgyűlési képviselő, Exner Tamás (PME), Fülöpp Éva (PMKH Földhivatal), Hajósy Adrienne (MTA), Hubik Irén (FÖMI), Ignéczi Tibor (LAKSZ), Dr. Juhászné Halász Judit (PME), Kárpátiné Dr. Győrffy Katalin (NMNK), Kövér Mónika, Lenk Zsuzsanna (BM), Mezei Attila (VM), Mészáros Imre (NFM), Dr. Mikulás József, Nékám Kristóf (Eü. munkacsoport), Odri Ágnes (MÁV Zrt.), Oláh Lajos országgyűlési képviselő, Dr. Sáhó Eszter (VM), Dr. Simonyi Péter (OGY FFB), Sogrik György (PME), Szabó Rebeka országgyűlési képviselő, Szalai Benedek (BFK Földhivatal), Szalkai Gábor (VM), Verő Krisztina (PME), Zalla Szilvia (VM Sajtóiroda).
Tervezett napirend
1.   Rövid összegzés a Kerekasztal eddigi tevékenységéről - Bartos Mónika és Szabó Rebeka
2.   Összefoglaló a PME 2011. évi munkájáról - Dr. Juhászné Halász Judit (10 perc, vetített képekkel)
3.   Összefoglaló a Pest Megyei és a többi Kormányhivatal Földhivatalainak 2011. évi parlagfű elleni tevékenységéről - Előadó: Mezey Attila (VM)
4.   A kormány parlagfű-stratégiájának helyzete, a Kerekasztal ezzel kapcsolatos véleménye - Kardeván Endre államtitkár úr által kijelölt munkatárs részvételével
5.   Egyebek
Technikai okból a napirendek cseréjére került sor. Az 1. napirendet nem tárgyaltuk; a kerekasztal meghívóiból, emlékeztetőiből és háttéranyagaiból készült gyűjtemény a kerekasztal tagjainak rendelkezére lett bocsátva, és a jelen tájékoztató 1. számú mellékletét képezi. A napirendek sorrendje: 4 - 3 - 2.
Ad 4.
Szalkai Gábor (VM főosztályvezető helyettes): Jordán László képviseletében is szólt (aki betegség miatt nem tudott eljönni az ülésre.
Megköszönte a kerekasztal éves munkáját, és tájékoztatást adott a VM parlagfű munkacsoportjának tevékenységéről.
Készül a stratégia, melynek "Újvárosi terv" lesz a neve. A feladatokat a 2012-2014 időszakra jelöli ki.
A fő cél a hatósági eljárás egyszerűsítése; újra jegyzői hatáskörbe kerül belterületen a bírságolással kapcsolatos eljárás. Egy számítógépes bejelentőrendszer létesítéséről tárgyalnak egy informatikai céggel, amelyik a XVI. kerületben már megvalósította.
A külterületekkel kapcsolatban a mezőgazdasági eljárásrend felülvizsgálata tavaly megkezdődött, egyhatóságos eljárás lesz. A fő gondot a napraforgó és a gabonatarló jelenti. A növényorvosi kamarával együtt már folynak továbbképzések, hogy a hatósággal való szembenállás csökkenjen. A felvilágosítás során például javasolják, hogy parlagfüves területekre néhány évig ne ültessenek napraforgót. Már idén ősszel tapasztalták, hogy sok helyen megfelelő tarlóhántás, illetve célzott gyomirtózást folytattak. Az idei tanfolyamokra több ezer gazdálkodót várnak.
Már idén is folyt közmunka a parlagfűmentesítés érdekében, közutak, csatornák mellett. A Nefmi az 50 legfertőzöttebb kistérségre írt ki pályázatot. és 205 önkormányzat vett részt a parlagfűellenes kampányban. Megköszönte a PME önkénteseinek ezzel kapcsolatos munkáját.
Az OKI áldozatkészen működtette az aerobiológiai monitoringhálózatot, és az interneten friss információk közzétételével járult hozzá a tájékoztatáshoz. Reméli, hogy a hálózat működtetésének költségeit már megkapta az intézet.
A stratégia-tervezet új változata december elejére készül majd el, a kerekasztalnak is átadják véleményzésre.
Már működik a hivatal honlapja, melyet az ülésen meg is néztünk (a www mgszh.gov.hu parlagfű oldala). A tájékoztatást és bejelentést lehetővé tevő linkek mellett a helikopteres felmérés előzetes eredményeit is tartalmazza. Jövőre a különböző felmérések gazdaságossági mutatói alapján fejlesztik tovább a rendszert.
Több dokumentumban is szerepelt, hogy "a PME 2011-ben két millió forintos szerződés keretében parcellszintű felmérést végzett", ezzel szemben a szerződéskötésre és a munkára csak a jövő évben kerülhet sor.
Oláh Lajos jobbító szándékkal sorolta a problémákat. A VM bizottság helyett tárcaközi bizottságnak kellene foglalkozni a parlagfűvel, mert félő, hogy erősen mezőgazdasági jellegű lesz a stratégia, holott az egészségügyi szempontokat kellene a középpontba helyezni. (Ne legyen szempont a "Ne bántsuk a gazdákat!".) Kérdezi, hogy a jövő évi költségvetésben szereplő 78 millió forint harmonizálhat-e a stratégiában megfogalmazott feladatokkal. - Az 50 kistérséget a FÖMI térkép alapján választották ki, ez nem volt szerencsés dolog, mert a FÖMI térkép átlagolva mutat egy előző évi helyzetet. - Az aerobiológiai hálózatnak jövőre a napi munkára se pénze, nemrkéhogy on-line működésre. - Jövőre kitörési pontokat kell keresni. Jó hír, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök parlagfűkonferencia tartását javasolta már az év elejére, ígéretet tett, hogy ebben szerepet vállal.
Nékám Kristóf elmondta, hogy a betegek nem kapnak elég segítséget. A Nefmi nem akar az ügy jelentőségének megfelelő súlyú szerepet vállalni. A gyógyulást ígérő csalók virágoznak. Az aerobilógiai hálózat ígéreteket kapott, de tudomása szerint még az idei pénzt sem utalták ki a hálózat működtetésére.
Halász Judit köszönetet mondott, hogy a PME két millió forintjának ügye végre tisztázódott, és azért is, hogy - idén nem is - de jövőre támogatni fogják az egyesület munkáját.
Szalkai Gábor válaszában főként a helikopteres fölméréssel kapcsolatos kérdésekre és megjegyzésekre tért ki. Idén a fölmérés - sajnos - későn, és csak kísérleti jelleggel folyt, a költséghatékonysággal kapcsolatos számítások utánra javasolja a munka értékelését.
Ad 2-3.
Mezei Attila és Halász Judit vetített képes előadása (PDF) formátumban a jelen tájékoztató mellékletében szerepel. Az elhangzottakkal a jelenlévők általában egyetértettek, kérdésekre és válaszokra csak néhány szakmai részlet vonatozásában került csak sor.
Budapest, 2011. december 2.
Saját jegyzetei alapján összeállította: Hajósy Adrienne
Mellékletek: Az 2. és 3. ponthoz tartozó előadások vetített képei
Összefoglaló az Allergia-parlagfű kerekasztal 2012. május 17-i üléséről
==>osszefoglalo_2011dec01.pdf  
Az ülésre 2012. május 17-én, a Képviselői irodaház 562. számú termében került sor.
Levezető elnökök:
Bartos Mónika és Szabó Rebeka országgyűlési képviselők, a kerekasztal társelnökei.
Résztvevők, a jelenléti ív szerint:
Bartos Mónika országgyűlési képviselő (Fenntartható Fejlődés Bizottság), Dr. Bíró Eszter (MKNE), Futó Zsolt (VM), Hajósy Adrienne (Zöld Nők), Hubik Irén (FÖMI), Dr. Juhászné Halász Judit (PME), Kárpátiné Dr. Győrffy Katalin (Növényorvosi Kamara), Kelen Andrásné (PME), Kövér Mónika (Dr. Oláh Lajos megbízásából), Mányoki Gergely (ÁNTSZ OKI AMO), Dr. Mikulás József (SZBKI), Nékám Kristóf (Magyar Allergiaszövetség), Sogrik György (Kerekasztal), Szabó Rebeka országgyűlési képviselő (LMP, Mezőgazdasági Bizottság), Szalkai Gábor (VM), Verő Krisztina (PME).
Program:
1. Az idei határszemlék elrendelése és a külterületekre tervezett parlagfű programok
       Előadó: a VM Földügyi Főosztályának képviselője
2. "Magyarország Parlagfű Elleni Rövid és Középtávú Védekezési Akciótervéről és a Parlagfű Operatív Tárcaközi Bizottság létrehozásáról" - a társadalmi vitára bocsátott kormány-előterjesztés vitája
       Előadó: Szalkai Gábor, VM Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály
3. Tavaszi akciók, programtervek
       A kerekasztal tagjainak tájékoztatói
4. Egyebek
Ad 1.
A napirend elmaradt, az előadó - parlagfű miatti vidéki útjára tekintettel - kimentette magát.
Ad 2.
Szalkai Gábor megköszönte a munkaanyaghoz küldött véleményeket, és ismertette a "Magyarország Parlagfű Elleni Rövid és Középtávú Védekezési Akciótervéről és a Parlagfű Operatív Tárcaközi Bizottság létrehozásáról" című előterjesztést. A kormányhatározatok gyorsan meg fognak születni.
Három periódust jelöltek meg: 2012-2013 -- 2014-2015 --2016 2020. A 2015-ig tervezett két időszakra az akcióterv részletesen kijelöli a feladatokat, az utolsó időszakra csak irányvonalat határoz meg.
Idén már a kormányhatározat határidői szerint folyik majd a munka. Hozzá a hatósági intézkedés témakör tartozik. A hatósági munka megalapozásához a legfontosabb a felderítés. Ennek idei tervéről Mezei Attila, a földügyi főfelügyelő adhat majd részletesebb tájékoztatást. Tervezik a FÖMI térképek korrekcióját, ennek alapján végzik a hatósági felderítést. Idén már az állampolgári bejelentéseket is szervezetten kezelik, a NÉBIG-nek is lesz zöldszáma (most is van, de nem kifejezetten a parlagfűre vonatkozik), és a kormányablakoknál is lehet bejelentést tenni. A személyiségi jog kényessége miatt lehet majd titkos bejelentést is tenni. Tervezik a bejelentések "utóéletének" nyomonkövetését is.
Számít a civilek munkájára, a PME zöldszámán érkező bejelentésekre, és a PME Pest-megyei felderítő-tevékenységére, melyre idén kötöttek szerződést.
A belterületi eljárásrend kettősségét (jegyző + földügyi hatóság) a kormányhatározat felszámolja, egyszerűsítve ezzel a munkát, és elősegítve a transzparenciát.
Az aerobiológiai hálózat idén már nem csak "utólagosan" működik, pollen-előrejelzést is fognak adni.
A parlagfű-irtásban a közfoglalkoztatás lesz a főszereplő, 52 ezer közfoglalkoztatott bevonását tervezik, ezért remélhető, hogy idén már látványos javulást lehet majd felmutatni a parlagfű-problémában.
Az együttműködést a civilekkel - csakúgy mint eddig - nagyon fontosnak tartja. Köszönetét fejezi ki, hogy 4000 nem agrár-végzettségű gazdálkodót vont be a Növényorvosi Kamara a képzéseire, ez nagy eredmény.
A kötelező növényorvos alkalmazása még csak terv. A kérdés, hogy lehetne elérni, hogy az orvos ne csak tanácsot adjon, hanem szakmai felelőssége is legyen, és nemcsak a bírság kiszabásánál.
A közoktatásban a kerettanterv egészségre nevelés tárgykörébe kerül a parlagfű-probléma, erről most folyik egyeztetés a tárcák között.
Az oktatás és felvilágosítás mellett ösztönzőrendszert is ki kell dolgozni a gazdák számára 2015-ig, hogy ne csak a "szanciók" neveljenek.
Tárcaközi bizottság vagy tárcaközi munkacsoport (a név még nem véglelges) alakul. Minden érintett tárca két magas rangú tisztségviselője lesz a tagja, és állandó civileket is hívnak. A bizottság feladata a koordináció a jobb együttműködés érdekben.
Kérdések és vélemények
Sogrik György: Az előterjesztés célkitűzéseivel egyetért. Három kérdéskörben javasol módosítást.
Újragondolást javasol az oktatás súlypontjainak a kérdésében. Álláspontja szerint nagyobb a kormány felelőssége az egészségért, mint a tanításért. A felnőttképzés, azaz a fertőzés ellen a jelenben potenciálisan cselekvőképes gazdák körében végzett felvilágosítás fontosabb, mint a mai diákok oktatása. Ha az előbbire nem fektetnek kellő hangsúlyt, akkor félő, hogy nemcsak képzettek, de allergiásak is lesznek a gyerekek, mire felnőnek.
A felderítési arányt javítani kell (jelenleg például napraforgóban csak 1%). Felderített esetben ugyan a gazdának "nem éri meg" a védekezés elmulasztása, ám csak minden századik gazdát "csípik el". A felderítési arány mellett a büntetési tételt növelését is javasolja.
Végül a határidők átgondolását javasolja.. A felderítést be kell fejezni július végéig, hogy legyen idő a (legalább két hét) a mentesítésre.
A tárcaközi bizottság tervét üdvözli. Jónak tartaná, ha "tárcafüggetlen" vezetője lenne (kormánybiztos), hogy ne tárca részérdekek kerüljenek előtérbe.
Nékám Kristóf: A parlagfűeloszlás egyenlőtlensége alapvető kérdés, ennek az ismeretében lehetne csak megelőzést tervezni. Hiányosságokat lát a feladatokra rendelkezésre álló kapacitások vonatkozásában. Ezért is javasolja a helikopteres felmérés helyett a Franciaországban megismert "embermentes" légi felderítőeszköz (drón) használatát.
Jobb kommunikációra lenne szükség, mert a társadalom csak nehezen ismeri föl a saját érdekeit. Tudatosítani kell, hogy a parlagfű-mentesítés nem azonosan egyenlő az allergiások meggyógyításával. Ezt minden tájékoztató anyagnak hangsúlyosan kellene tartalmaznia.
Az előterjesztésben szereplő határértékek korrekcióra szorulnak, mert a számok nem igazi célok, már most teljesülnek.
A tárcaközi bizottság függetlenségét csak kormánybiztos vezető kinevezése esetén látja biztosítottnak.
Mányoki Gergely javasolja, hogy az iskolákban most tervezett dohányzásfelmérés kapcsolják a kérdést, hogy a tanuló allergiásnak érzi-e magát. Ez a kérdés is része lehetne egy nagyon hiányzó allergiakutatásnak.
Kelen Andrásné választ vár, hogy 2011 évről konkrétan mekkora maradványösszeg átvitele történt 2012-re. Elfogadhatatlannak tarja, hogy a mai napig nem került nyilvánosságra a 2012-es évre vonatkozó részletes intézkedési terv, miközben a parlagfűszezon már megkezdődött. Kérdezi, hogy mi fog történni, amikor a pollenkoncentráció a fekete riasztási szintet eléri és minimum válságállapotnak minősülő helyzet kialakul. A kialakításra tervezett Parlagfű Operatív Tárcaközi Bizottság/Munkacsoport működését kizárólag a Kormány által kinevezett, független vezető irányítása mellett tartja elképzelhetőnek és emlékeztetett a korábban azonos elgondolással létrehozott sikertelen Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság eredménytelenségére.
Dr. Bíró Eszter: Az akcióterv költségvetési hátteréről kérdezett. Kereste az anyagban, de nem talált utalást se a költségigényről, se a finanszírozás módjáról.
Kövér Mónika: Az akcióterv pontosítására vonatkozóan felhívja a figyelmet Dr. Oláh Lajos írásbeli javaslataira.
Szabó Rebeka: Mi az anyaggal kapcsolatos menetrend? Van-e értelme még hozzászólni az akciótervhez a véglegesítés előtt?
Válaszok:
Szalkai Gábor válaszolt a kérdésekre.
Nem lát ellentétet a nevelés/parlagfűmentesítés kérdésben. A határidőkre vonatkozóan álláspontja, hogy a virágzás megkezdődése után is van értelme a mentesítésnek, bár természetesen jobb lenne a bimbóképződést megakadályozni.
Tárcaközi bizottság, ill. munkacsoport létrehozására és vezetésére vonatkozóan van jogszabály, eszerint kell eljárniuk. Reméli, hogy a mostani tárcaközi bizottság eredményesebb lesz, mint a régi. Azóta sok-sok idő eltelt, és a névazonosság sem jelent azonos mandátumot és tevékenységet.
Egy hónapon belül végleges lesz az Akcióterv. Az eddigi észrevételek beépültek. Ha nagyon gyorsan érkezik még írásos észrevétel, törekedni fognak rá, hogy figyelembe vegyék őket.
A határérték vonatkozásában reális kompromisszumra van szükség. Ideálisnak tartott, de teljesíthetetlen követelményeket nincs értelme célul tűzni.
A NEFMI a dohányzáshoz hasonlóan allergiakutatást tervez (ez még csak terv), ennek részleteiről most nem tud nyilatkozni.
Ad 3.
Dr. Győrffy Katalin (bemutatja a Fehér ház mellett frissen szedett parlagfű-tövet): A közmunkát eredményesnek tartja több, eddig megoldatlan kérdésben. A természetvédelemnek sok a gondja, például a "vadföldek" miatt. Gyomirtózni se szabad. (lásd például a hortobágyi túzok élőhelyeket). Ugyanígy nagy probléma az "utakmente" Ezeken a helyeken nyilván már most is van parlagfű.
Gond az is, hogy még mindig van 30 évre való gyommag a tarlókban. Bár a pollenszám-csökkentés nagyon fontos, de a jövő és a jövő generáció szempontjából a magprodukció csökkentése a legfontosabb feladat.
Már most kell kezdeni: a közmédiában a parlagfű elleni védekezést. Nem várhatunk az akciótervre! A Növényorvosi kamara honlapján már szerepelnek a szezonkezdetre vonatkozó információk. Van 11 ezer db szórólapjuk is. erre a célra.
Büszke a Növényorvosi Kamara csapatára, akik a 4000 ember képzését végzeték, 117 tanfolyamon adtak elő.
Dr. Bíró Eszter: A parlagfűnek sajnos, nagyon sok melegágya van napjainkban. Félbemaradt beruházások, építkezések, Kivágják az útmenti fákat, és máris jön a parlagfű. Nagyobb szigor kellene! Régebben például a hatóság kötelezte az új földet odahordókat, hogy végezzenek a területen parlagfűirtást több éven keresztül.
Dr. Juhászné Halász Judit: A felvilágosítás fontosságát a most kezdődő "bejelentési szezon" máris mutatja. Mindenféle gazt parlagfűként jelentenek be. A legfontosabb szerepe az elektronikus médiának lenne, ennek érdekében a minisztériumtól vár el hathatós lépéseket.
A PME most iskolákban - a környezetvédelmi világnap alkalmából - tartott/tart játékos ismeretterjesztést. A szervezésben Oláh Lajos képviselő úr segített. Május 31-én Budakalászon, június 5-én Csongrádon tartunk iskolai programokat.
Bartos Mónika javasolja, hogy a Nevelési kerekasztallal kapcsolódjon össze az Allergia-parlagfű kerekasztal az ismeretterjesztés és oktatás témakörben. Lépéseket fog tenni a közös tevékenység kialakításáért.
Budapest, 2012. május 21.
Összeállította: Hajósy Adrienne
*
Sajtóközlemény
MTI-OS -- 2012. május 19., szombat 14:55
Megjelent a parlagfű!
Budapest, 2012. május 19., szombat (OS) - Még csak május közepe van, de szélvédett, napos helyeken már 20 cm magas példányokat is lehet találni. Az Allergia-parlagfű kerekasztal május 17-i ülésére néhány tövet hoztak is a résztvevők, az Országgyűlés képviselői irodaháza melletti parkból
A kerekasztal ülésének fő témája a kormány közigazgatási egyeztetés alatt álló Parlagfű Akcióterve volt. A kerekasztal tagjai (szakértők, szakintézmények és civil szervezetek képviselői) üdvözölték, hogy a parlagfű probléma megoldására végre átfogó kormányzati intézkedési terv készül, amely rövid és középtávon, 2020-ig meghatározza a teendőket.
A kerekasztal társelnökei, Bartos Mónika (Fidesz) és Szabó Rebeka (LMP) országgyűlési képviselők azt is komoly eredményként értékelték, hogy a Vidékfejlesztési minisztérium beépítette a stratégiába a kerekasztal szakmai anyagait, melyek szerteágazó tudományterületek eredményeit és a civilek javaslatait szintetizálták. A tervek szerint az akcióterv végrehajtásáért tárcaközi bizottság lesz felelős, mely a fertőzött területek felderítését, a nagyrészt közmunka keretében végzendő gyommentesítést, a hatóságok munkáját és a bírságolást, továbbá a fertőzés megelőzése érdekében végzett felvilágosító munkát is koordinálja majd.
A kerekasztal szakértői szerint ugyanakkor aggályos, hogy az akciótervben nem kapott kellő hangsúlyt az egészségügyi szempont: a jelenleg célként szereplő pollen-határérték az allergiások tüneteit nem fogja mérsékelni. Kérdés az is, hogy az idei csekély pénzügyi forrás (a költségvetés 90 millió forintja) elegendő lesz-e a feladatok ellátására, különösen, hogy a hatósági munkát végzők száma is csökkent tavaly óta. A tanácskozás résztvevői az ülésen ígéretet kaptak, hogy a véglegesítés előtt még van lehetőségük észrevételeket fűzni az anyaghoz.
Európában Magyarországon a legsúlyosabb a parlagfű-helyzet. Egyesületünk reméli, hogy a mintegy másfél milliónyi beteg érdekében végre történik valós előrelépés. Mindenesetre a tegnap talált példányokat a legszakszerűbb módon, gyökerestül húztuk ki a Parlament környékén.
Kiadó: Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület
Összefoglaló az Allergia-parlagfű kerekasztal 2013. április 24-i üléséről
==>osszefoglalo_2013apr24.pdf  
Az ülésre 2013. április 24-én, a Képviselői irodaház 562. számú termében került sor.
Levezető elnök: Bartos Mónika és Szabó Rebeka országgyűlési képviselő, a kerekasztal társelnökei.
Résztvevők, a jelenléti ív szerint:
Dr. Bíró Eszter (PME), Dr. Hajósy Adrienne (MTA), Hubik Irén (FÖMI), Ignéczi Tibor (LAKSZ), Dr. Juhászné Halász Judit (PME), Kárpátiné Dr. Győrffy Katalin (NNK), Kovács Péter (BKMH Földhivatal), Kövér Mónika (Dr. Oláh Lajos), Mányoki Gergely (OKI AMO), Mihalovits Ferenc (KEMKH Földhivatal), Nádor Gizella (FÖMI), Dr. Pál Sándor (Kisgazda Polgári Egyesület), Prutkay János (BM), Dr. Sáhó Eszter (FIDESZ), Dr. Simonyi Péter (OGY FFB), Sogrik György (KA), Surek György (FÖMI), Szakál Erzsébet (ATV), Szalkai Gábor (VM), Tóbiás Ferenc (BKMKH Fölhivatal), Verő Krisztina (PME).
Tervezett napirend:
1. Előadások
- Szalkai Gábor főosztályvezető-helyettes (Vidékfejlesztési Minisztérium):
A Magyarország Parlagfű Elleni Akciótervéről szóló Kormányhatározatban foglalt feladatok, aktualitások
- Dr. Páldy Anna igazgatóhelyettes (Országos Környezetegészségügyi Intézet):
A parlagfű pollen terhelés alakulása 2010-2012. között
- Surek György osztályvezető (Földmérési és Távérzékelési Intézet):
A parlagfű felmérés távérzékeléses eredményei és lehetőségei
2. Tavaszi akciók, programtervek, ajánlás elfogadása az idei teendőkről
3. Egyebek
*
Bartos Mónika köszöntötte a megjelenteket. Megállapította, hogy a kerekasztalnak sok dolga lesz idén az akcióprogram figyelemmel kísérésében, különös tekintettel az eddigi és esetleges további időjárási szélsőségekre. Szabó Rebeka tájékoztatta a résztvevőket, hogy független képviselőként ugyanúgy agrárpolitikusként dolgozik az országgyűlésben, mint eddig. Mindketten számítanak a kerekasztal eddigiekhez hasonló, kitartó munkájára.
Ad 1.
Az előadások vetített képei az összefoglaló mellékletei, a kerekasztal honlapjáról letölthetők. Az előadások információit és tényadatait teljeskörűen a mellékletek tartalmazzák.
Szalkai Gábor a tavaly július 6-án elfogadott akcióterv pontjainak sorrendjében tartotta meg tájékoztatását. A tavalyi parlagfűszezon munkáitól a kormány március 13-án fogadta el a jelentést, amelyet az államtitkárság honlapján tettek közzé.
1.1 A felderítés, közérdekű mentesítés és bírságolás szabályainak egyszerűbbé és hatékonyabbá tétele érdekében jogszabályok módosítása szükséges, ez folyamatban van. A fertőzöttség csökkenése csak a földhasználók jogkövető magatartásától várható, ehhez az ismeretterjesztés és tájékoztatás mellett közérthető szabályozásra is szükség van. A közérdekű védekezés hatékonyságát szolgálja majd a távérzékelés módszereinek (űrfelvételek) bevezetése a felderítésbe. A pollenterhelés túlnyomó része a nagy mezőgazdasági táblákról származik, a távérzékelés földerítésük költséghatékony módszere.
1.2 Tavaly kevesebb volt a parlagfű, és alacsonyabb a pollenkoncentráció, mint a megelőző két évben. Remélhetőleg ebben nemcsak az időjárás, hanem a felvilágosító munka is szerepet játszott.
Az ÁNTSZ mérései szerint az átlagos pollenkoncentráció a 2012. évben 251 db/m3 volt, (a 2011. évben 614 db/m3), és III-IV. fokozatú riasztási szint jellemezte a pollencsúcs időszakát. A tavalyelőttinél lényegesen kedvezőbb pollenszintben az aszályos időjárás mellett a napraforgó táblákon végzett hatékonyabb növényvédőszeres gyomirtásnak is szerepe volt.
A földhivatalok külterületen 4,1 millió hektárt ellenőriztek (ebből légi felderítéssel 1,6 millió hektárt), 4550 hektárnyi volt a felderített fertőzött foltok összterülete. 2326 esetben, 2114 hektáron rendeltek el közérdekű védekezést, és 101,1 millió forint összértékben szabtak ki bírságot. A közérdekű védekezés költségeinek megtérítéséről eddig 1630 esetben, 14,3 millió forint összértékben rendelkeztek.
Belterületen 168 esetben, 26 hektár összterületen derítettek föl parlagfüvet, és összesen 7,3 millió forint bírságot szabtak ki.
1.3 A Parlagfű Bejelentő Rendszer (PBR) augusztusban lépett üzembe. Előnye, hogy a bejelentések (a PIR-en keresztül) közvetlenül jutnak az illetékes hatósághoz. A rendszer a http://www.govcenter.hu/pbr internet-címen érhető el. Idén júniustól lehet bejelentést tenni, tekintettel arra, hogy a hatósági eljárások júliusban kezdődnek. Bár meteorológiai és fenológiai előrejelzés ilyen hosszú távra nem adható, de reméljük, hogy júliusig nem kezdődik el a virágzás. Bejelentést idén már okostelefonon keresztül is lehet majd tenni. A bejelentő - kérésre - tájékoztatást kap bejelentése sorsának alakulásáról.
1.4 Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata 2012-ben szervezetileg és pénzügyi vonatkozásban is átkerült a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szerveihez. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 6 millió forintot biztosított az OKI-nak, az Aerobiológiai Hálózat szakmai irányítására. A pollenmonitorozó tevékenységre 6,75 millió forint a Kormányhivatalok Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szervei részére került átcsoportosításra, az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (Középirányító: ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal) további 2,25 millió Ft támogatásban részesült. A 2012. évi pollenhelyzetet a következő előadás részletezi majd.
1.5. Tavaly kétezer közfoglalkoztatott munkája volt közvetlen parlagfűmentesítés, és további harmincegyezer közfoglalkoztatott munkája közvetetten kapcsolódott hozzá. Közfoglalkoztatás keretében csak állami és önkormányzati tulajdonú területeken lehet mentesíteni (a fertőzött területek megoszlása: 8 százalék állami - 92 százalék magántulajdon).
Tavaly, napi nyolc órás munkával 1289 közfoglalkoztatott 3800 hektárt mentesített, 318 millió forintos keret felhasználásával. Idén vélhetően elítéltek foglalkoztatására is sor kerül majd.
A vízügyi igazgatóságok a vízfolyások árvédelmi töltések kaszálását végeztették közmunkásokkal. 11800 ezer fő vett ilyen módon közvetetten részt a mentesítésben. A vízitársulatok programjában 4300 fő, az állami erdőgazdaságokéban 4800 fő közfoglalkoztatott dolgozott. A kistérségi startmunka mintaprogramban pedig 10600 fő vett részt közvetett parlagfűmentesítésben.
A közmunkások védőfelszerelést kapnak, továbbá egészségügyi vizsgálaton esnek át. Ezeknek a költségei a közmunka keretében elszámolhatók.
1.6 Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakmai képzésein 2012-ben négyezren vettek részt. Az oktatást célzottan a parlagfű elleni védekezés témakörében szervezték. A résztvevők túlnyomó többsége növényvédelmi képzettséggel nem rendelkező gazdálkodó volt. Több ezer szórólapot is készítettek. Köszönet a munkájukért.
A tájékoztatás széles spektrumát használták föl a minisztériumok az elmúlt évben. A Sziget fesztiválon, a debreceni Farmer expón és a kaposvári Állattenyésztési napokon is volt sátruk. A kormányjelentés számos regionális és helyi jeles napot, konferenciát, együttműködési megállapodást ismertet, melyek közös célja a parlagfűről és az ellene való védekezésről szóló ismeretterjesztés.
A hatósági felderítési munka még további erősítésre vár. A helikopteres felderítés (1,6 millió hektár) augusztus-szeptemberben folyt. Ennek során 900 hektárnyi parlagfüves foltot találtak. A helikopter megjelenése hatással van a gazdák önkéntes mentesítési hajlamára, a tapasztalat szerint. (A felderítő helikopter érkezését előre bejelentik.)
A gyomirtási technológiák ismeretének hiánya rontja a parlagfű elleni védekezés eredményességét is. Megfontolandó a növényorvosok újbóli nagyobb szerephez juttatása.
1.7 A parlagfűvel kapcsolatos ismeretanyag mind a Nemzeti alaptantervbe, mind a kerettantervekbe beépültek.
1.8 Az allergiások számának megállapítására végzett adatgyűjtést idén megismétlik. A 2012. év eredményeinek táblázatát a kormányjelentés tartalmazza.
Az allergiás betegségekről, megelőzéséről, illetve kezeléséről számos nyomtatott és elektronikus anyag készült, a kormányjelentés részletesen foglalkozik velük. A tervezett kampányok nem teljeskörűen valósultak meg, az idei évre is maradtak feladatok.
2. A kormányjelentés 2. pontja a vasúti területek, közutak, autópályák és gyorsforgalmi utak parlagfűmentesítésére vonatkozó számadatokat tartalmazza.
Kérdések és válaszok, megjegyzések
Mányoki Gergely: Köszöni az OKI tavalyi támogatását. Felhívja a figyelmet, hogy a pollenmonitorozás eszközparkjának amortizálódása miatt az eszközök folyamatos cseréjére van szükség, a műszerpark felújításra szorul.
Sogrik György: Az akcióterv létrejöttét előrelépésnek tartja, azonban kifogásolja, hogy a civil szervezetek fontos javaslatai nem jelentek meg benne. Nem számszerűsítették például, hogy a következő években milyen javulást kell elérni a pollenkoncentációban, amely a parlagfűszezonban az országban szinte mindenütt évről évre 10-20-30-szorosan meghaladja az egészségügyileg még tolerálható szintet, és a legmagasabb riasztási fokozatokig jut el. A felmérések szerint az országban legalább 700000 hektár erősen fertőzött parlagfűvel, de az illetékes hatóságok ennek egy százalékát sem derítik föl. A civilek azon javaslata, hogy a földalapú támogatás feltétele a parlagfűmentesség legyen, szintén kimaradt az akciótervből. A közfoglalkoztatottak bevonása a parlagfű-mentesítésbe csak akkor hozhat érzékelhető eredményt, ha megoldást találnak arra, hogy a mezőgazdasági területeken is alkalmazzák őket, mert ezeken terem a parlagfű legalább 90 százaléka.
Simonyi Péter: A felderítés költségeinek nagyságát kérdezi.
Ignéczi Tibor: Az akcióterv "reménysugár", de még vannak megoldandó problémák, például a közfoglalkoztatás kiterjesztése magánterületekre. Kérdezi, hogyan fogják biztosítani a civil bejelentők személyiségi jogainak érvényesülését.
Szalkai Gábor: A regisztrálás jól működik, ezt bizonyította a bejelentőrendszer múlt évi tesztüzeme. A közfoglalkoztatásnak és a felderítésnek egyaránt szűk keresztmetszete a hivatal kapacitása, a most bevezetett új rendszernek még fejlődnie kell. A támogatás megvonását a vonatkozó EU előírások nem teszik lehetővé. Más szabályszegéshez hasonlóan, a parlagfű kérdésben is a "lebukás" veszélye a legnagyobb visszatartó erő, és nem a büntetés. Reméli, hogy ebben a tájékoztatás és a nevelés hatása is szerepet játszik.
A további kérdésekre Tóbiás Ferenc válaszolt, mert Szalkai Gábornak el kellett mennie.
Surek György: A felderített területek és a költségek aránytalanságával kapcsolatban kérdez. A 4,1-1,6 millió hektár különbségét, 2,5 millió hektárt derítettek föl földi módszerekkel a jelentés szerint. Kérdezi, hogy lehetséges ez, mikor a földi felderítésre biztosított fedezet csekély összeg, és a légi felderítés sokkal nagyobb költséggel is csak 1,6 millió hektár felderítését tette lehetővé. Ugyanez a kérdés a korábbi évek statisztikáival kapcsolatban is föltehető.
Tóbiás Ferenc ismertette, hogy jegyzőkönyv csak a fertőzött foltokról készül, a 221-es rendeletben meghatározott módszertan szerint. Ám a fölmérők útközben is vizsgálják a látókörükben eső területeket. Az autók futáskilométere alapján készül a felderített területekre vonatkozó becslés.
A kérdésre válaszoló Tóbiás Ferenc és néhány résztvevő között vita alakult ki, ami lényegében abból fakadt, hogy többek szerint nem számít "felderítésnek" az, ha a Hivatal munkatársai közúton elautóznak egy földterület mellett.
Bíró Eszter a földerítettség számszerűsítettségével kapcsolatban fogalmazott meg kérdést. Régen borítottságot mértek, változott-e a fertőzöttség mérőszáma. Hajósy Adrienne szerint a monitoring nemcsak terepi tevékenység, hozzátartozik a mérési jegyzőkönyv, az adatok ar-chiválása. Ezek nélkül felhasználásuk bizonytalanságok forrásává válhat.
Bartos Mónika javasolja, hogy a kérdéskörrel foglalkozzon a Fenntartható fejlődés bizottsága, kérdésekkel addig is lehet készülni.
*
Mányoki Gergely az OKI Aerobiológiai Monitorozási Osztály eredményeit ismertette előadásában, mely 2010- 2012 időszakra vonatkozó e parlagfű pollen terhelés alakulásával foglalkozott.
Az adatok és eredmények megtalálhatók közérthető formában és a szezonban naprakészen megtalálhatók az ÁNTSZ honlapján, a oki.antsz.hu címen. A nemzetközi együttműködésben kifejlesztett www.uniphe.eu honlapon UNINPHE indikátorok alapján értékelik a légszennyezettséget, köztük a parlagfűszezont. (Az UNIPHE a kültéri levegőben lévő légszennyező anyagok éves átlagkoncentrációjának különféle mérőszámait közli, kizárólag a városi háttérállomások adatai alapján, ide tartozik a szálló por 10 µm alatti részecskeátmérőjű frakciója (PM10), a kén-dioxid, a felszínközeli ózon, illetve nitrogén-dioxid értékeket.)
A 2011-es szezon igen erős volt. Az időjárás sajnos, kedvezett a növénynek, a szezont megelőzően sok csapadék volt, utána pedig rendkívüli szárazság. 2012-ben száraz év volt, extrém aszályos nyárral. A parlagfű szezon nemcsak kisebb értékekkel emelkedett, de a visszaesés is gyorsabb volt. Az egészségérzet alapján már a 38. héten, az ország jelentős részén, sok beteg úgy vélhette, hogy "véget ért a szezon", sőt az ország északi és nyugati térségeiben, a betörő hidegfront, illetve megkezdődő esőzések hatására akár már a 37. héten is.
Mivel azonban a 36-38. héten a lehűlés, illetve csapadék nem érte el az ország nyugati, illetve déli, DK-i területeket, így a szezon ezeken a területeken jobban elhúzódott; a szezonvég e térségekben valamivel jobban hasonlított az általában megszokotthoz.
2012. évben is a 34. héten tetőzött a szezon: a legmagasabb pollen koncentráció ezen a héten volt jellemző. Nyíregyházán és térségében a légtér parlagfű pollen heti átlagkoncentrációja meghaladta az 500 db/m3-es szintet, emiatt 2012-ben is ki kellett adni az V. fokú (fekete) riasztást. (2010-ben is itt volt a "világcsúcs", a napi koncentrációra 1684 db/m3 értéket mértek.) A 2012-es parlagfű pollenszezon kis késéssel kezdődött és magas értékei kissé hamarabb is kezdtek csökkenni. A szezon napi átlagértékei hétről-hétre alul maradtak a korábbi évekhez képest, ami elsősorban a szélsőségesen aszályos időjárásnak tudható be.
Az OKI csatlakozott egy új, nemzetközi fejlesztéshez, célja szerint személyes pollennaplózásnak neveznek.
Elkészült a www.pollendiary.com honlap magyar felülete. Regisztráció után mindenki saját maga tölthet fel adatokat, aminek eredményeképpen később (várhatóan 2-3 év adatfeltöltés után) személyre szabott pollenelőrejelzést kaphat. A program által adott személyes előrejelzés és útmutatás annál pontosabb lesz, minél többször és minél részletesebben, ill. pontosabban végezte az illető az adatfeltöltést (pl. napi rendszerességgel, akkor is ha nem volt tünete, vagy a megjegyzésben kifejtve pl. a szedett gyógyszereket, illetve mennyiségüket).
*
Surek György előadásában a FÖMI új eredményeit és lehetőségek a parlagfű távérzékeléses kimutatásának lehetőségeit mutatta be.
A "Parlagfű máshol" és a "Parlagfű Magyarországon" diapárok szemléletesen támasztották alá az előadás üzenetét: A magyar parlagfű problémát nekünk kell megoldani, külföldi segítséget nem várhatunk.
A hatékony megoldást nemcsak az irtásra, hanem a felmérésre is kell találni. A felmérés hatékonyságának kiemelt jelentőséget ad, hogy az EU jogalkotási szintre tervezi emelni az allergén gyomok kérdéskörét, határértékeket és szankciókat fognak bevezetni. A Kárpát medence Európa "parlagfű epicentruma", ahogyan az a tavalyi nemzetközi parlagfű konferencián elhangzott. A határértékekről és szankciókról folyó vitában be kell tudnunk mutatni a valós helyzetet. Ehhez szakmailag elfogadtatható felmérési eredményekre van szükség.
A távérzékeléssel történő parlagfű fölmérés nehéz feladat, mert a heterogén növényfedés miatt (a parlagfű a haszonnövénnyel keveredve terem) a parlagfűfertőzés spektrális tulajdonságait nagy bizonytalanság terheli.
A nehézségek ellenére a vetített diák eredményeket mutattak be. A távérzékelés objektív (személyfüggetlen), nagy pontosságú módszer. A radart a láthatóság nem befolyásolja, a biomasszában lévő parlagfűarányt lehet vele kimutatni. Optikai és radar észlelések együttes használatával a parlagfű korán (a védekezés szempontjából még időben) elkülöníthető a napraforgótól és a szójától.
Ad 2)
Az előadások közben már fölmerült témák további tárgyalására került sor.
Kárpátiné Dr. Győrffy Katalin tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a parlagfű most 2-4 leveles állapotban van. Most kellene elkezdeni az irtását. Reméli, hogy a Kamara tavalyi oktató munkája idén még több eredményt is hoz.
A jelenlévők egyetértettek abban, hogy nem a szankció, hanem a felvilágosító munka vezet hosszú távon eredményre. A gazdálkodókat segíteni kell a probléma megoldásához. A szakmai tájékoztatás mellett más lehetőségek is vannak, így például a növényorvosi szolgálat tevékenységi- és hatókörének kiterjesztése.
Bartos Mónika javasolta, hogy a kerekasztal mezőgazdasági munkacsoportja foglalkozzon a most elhangzott, illetve a tavaly nyári kerekasztal óta felgyűlt kérdésekkel, és dolgozzon ki ajánlásokat.
Bejelentette, hogy kezdeményezi, hogy a Fenntartható fejlődés bizottság a Mezőgazdasági és az Egészségügyi bizottsággal együttes ülésen foglalkozzon a parlagfű problémával.
Végül javasolta, hogy a rövidesen (lehetőleg még májusban) tartsunk újra kerekasztal ülést.
2013. május 13.
Összeállította: Hajósy Adrienne
*
A kerekasztal előadásai:
Szalkai Gábor: A Magyarország Parlagfű Elleni Akciótervéről szóló Kormányhatározatban foglalt feladatok, aktualitások   ==>szalkai_gabor_2013apr24
Mányoki Gergely, Apatini Dóra, Magyar Donát, Józsa Edit, Novák Edit, Páldy Anna: A 2012. évi parlagfű pollenszezon általános értékelése összehasonlítva a 2010-2011. évi pollenterheléssel   ==>manyoki_gergely_2013apr24
Surek György, Nádor Gizella, Hubik Irén: Új eredmények és lehetőségek a parlagfűtávérzékeléses kimutatásában   ==>surek_gyorgy_2013apr24
*
Sajtóközlemény a kerekasztal üléséről -- 2013. április 28., vasárnap 23:04 -- MTI-OS
2013. április 24-én ülés tartott az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága által támogatott Allergia-Parlagfű Kerekasztal, ahol előadások hangzottak el a 2012. évi, parlagfű elleni hatósági intézkedésekről, a pollenmonitorozásról, valamint a távérzékelésnek a parlagfű-felderítésben játszott szerepéről (www.allergia-parlagfu.hu).
A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara honlapján (www.magyarnovenyorvos.hu) fontos információk találhatók a mezőgazdasági területek parlagfű-mentesítéséről, valamint a gazdálkodók részére erről szervezett tanfolyamokról.
A napraforgóföldeken a parlagfű már 2-6 leveles állapotban van, ezért sürgőssé vált a vegyszeres irtása. A napraforgótáblákon a parlagfű-mentesítés azért fontos, mert az utóbbi években ezeken termelődött az összes parlagfűpollen mintegy harmada.
Erről a Nébih honlapján olvasható egy figyelemre méltó cikk: A parlagfű elleni védekezes lehetőségei.
Összefoglaló az Allergia-parlagfű kerekasztal 2013. november 20-i üléséről
==>osszefoglalo_2013nov20.pdf  
Az ülésre 2013. november 20-án, a Képviselői irodaház 562. számú termében került sor.
Levezető elnök: Bartos Mónika és Szabó Rebeka országgyűlési képviselő, a kerekasztal társelnökei.
Résztvevők, a jelenléti ív szerint:
Bartos Mónika országgyűlési képviselő, Exner Tamás (PME), Friedl Zoltán (FÖMI), Dr. Hajósy Adrienne (MTA), Dr. Juhászné Halász Judit (PME), Kárpátiné Dr. Győrffy Katalin (NMNK), Lantos Lajos, Mezei Attila (VM), Nékám Kristóf (Magyar Allergia Szövetség), Dr. Páldy Anna (OKI), Sáringer-Kenyeres Dóra (NEKI), Sáringer-Kenyeres Tamás országgyűlési képviselő, Dr. Simonyi Péter (OGY FFB), Sogrik György (PME), Surek György (FÖMI), Szabó Rebeka országgyűlési képviselő, Szacsuriné Onda Judit (VM Élft), Szalai Sándor (SZIE), Szalkai Gábor (VM), Szauder Mihály (OGY), Dr. Sziráki György (MTM), Verő Krisztina (PME).
Tervezett napirend:
1. A Fenntartható fejlődés bizottságának készülő Ajánlások vitája és véglegesítése
2. Egyebek
*
Bartos Mónika megköszönte a kerekasztal tagjainak az Ajánlások írása terén eddig kifejtett munkát. A véglegesített anyagot át fogja adni Szili Katalinnak, a Fenntartható fejlődés bizottsága elnökének. A bizottság, esetleg több bizottság együtt, napirendre tűzi majd, remélhetőleg rövid időn belül. Az szeretné, ha a mai ülésen a résztvevők fölvetnék azokat a kapcsolódó problémákat is, amikre a korábbi kerekasztalokon nem jutott idő.
Szabó Rebeka tájékoztatta a jelenlévőket, hogy vagy idén, vagy a jövő év elején még lesz kerekasztal, ahol majd tájékoztatást kapunk a 2013-as évről, és értékelni fogjuk a kerekasztal a 2010 nyara óta folyó munkáját, ez a mostani alkalom szolgáljon főként az Ajánlások véglegesítésére.
Simonyi Péter az Ajánlások kisebb pontosításait javasolta, melyek bekerültek a szövegbe. A három bizottság együttes ülését a kerekasztal nagy sikerének tartja.
Nékám Kristóf a kerekasztalról szóló szóróanyaggal kapcsolatban fogalmazott meg kritikát. Szerepelnek benne ugyan a 2012-es évre vonatkozó számok, de hiányzik a költséghatékonyságra vonatkozó értékelés. Mennyit ér például egy közfoglalkoztatott munkája? A kézi kapálásra a 100 eFt/ha adatot találta egy tájékoztatóban, ez sok vagy kevés? A hatékonyság vonatkozásában vizsgálták-e a rezisztencia következményeit?
Surek Györgynek ugyancsak kifogása van a szóróanyaggal kapcsolatban. A pollenkoncentráció ábráján nem egymás utáni - időjárás szempontjából nagyon különböző - évek görbéit kellene feltüntetni, hanem közel azonos időjárású évekét. Csak ezek szolgáltatnának valós összehasonlítást az adott évek védekezésének mennyiségéről és minőségéről.
Hajósy Adrienne védelmébe veszi a szóróanyagot, mert kötelező rövidsége okán nyilván sok minden kényszerűen kimaradt belőle. A 2013-as évre vonatkozó szóróanyag tekintettel lesz az elhangzott kritikára.
Kárpátiné Dr. Győrffy Katalin a gyomirtás költséghatékonyságára vonatkozó számokat ismertet. 1 hektáron 1 embernek a kapálás - 8 órás munkaidőt feltételezve - 3 és fél napi munkája. (Megj.: Az adatokból egy munkaóra költségére 3570 Ft adódik.) Gyomirtózni a parlagfű ellen lehet, még a napraforgó táblákon is, és a rezisztencia ellenére is. Nagy munka az ehhez szükséges információátadás és szervezés. A szakma összefogott, a kamara idén minden megyében szervezett "Arccal a parlagfű ellen!" címmel rendezvényt. Nagy probléma, hogy hiába gyomirtóznak sokszor a haszonnövény táblákon, mert a hozzájuk kapcsolódó utak mentén, valamint az építkezésekkel bolygatott területeken nem lehet gyomirtózni.
Sziráki György örül, hogy "minden a kezünkben van", hogy kiirtsuk a parlagfüvet. A rezisztencia kérdésében versenyfutás folyik, mert a rezisztencia kialakul, mindig újabb és újabb szerek szükségesek. Fontosnak tartja a tiszta vetőmagot. Hiába a védőzárral árult termék, mert a saját mag fertőzött lehet. Hiányolja, hogy a vetőmagra vonatkozó jogszabályokban nem szerepel a parlagfű. Az ún. "töréspont" módszert sem tartja jónak, mert rossznak tartja a rendeletben szereplő definíciót.
Sáringer-Kenyeres Tamás a vetőmag problémát másként látja. Példaként emlékeztet a rend-szerváltás időszakára, mikor az új gazdák "a padlást is lesöpörték" a saját, ingyen vetőmagért, ám már egy év rossz tapasztalata elég volt ahhoz, hogy áttérjenek a kereskedelmi forgalomban kapható vetőmagokra. Igazat ad Kárpátiné Dr. Győrffy Katalinnak, mostanra már megoldott a gyommentes napraforgó termesztése. Az ehhez segítséget nyújtó növényvédős szakember is körülbelül ugyanannyi van, mint település (3100, illetve 3200), ám a tevékenységük területi eloszlása nyilván nem ilyen kedvező. A légifotó létjogosultságát vitatja, mert a parlagfűnek túl széles a színskálája. A fertőzöttség megállapításához ki kell menni a területre.
Szabó Rebeka is Sziráki György álláspontjától eltérően látja a vetőmagproblémát. A parlagfű magja nem a haszonnövény vetőmagjával kerül a talajba, mert a parlagfű termése már ott van, és hosszú évekig életképes. Az Ajánlásokba a megelőzésre vonatkozó szempont felvételét javasolja ("Minden intézkedés kidolgozásánál legyen szempont a parlagfű terjedés megelőzésének szolgálata.")
Surek György a felderítésben azért tartja fontosnak a távérzékelést, mert Magyarországon nagy a fertőzöttség. A parlagfű pontos felderítésére a módszereket a FÖMI az elmúlt években kidolgozta, ám az elmúlt két évben csak légi felderítés folyt. Ez gyakorlatilag csak egy magasról történő "szétnézést" jelent, míg a távérzékelés "ember-függetlenül" szolgálgatja a térképi eredményeket. (Előzetes eredményeik alapján a gabonatarlók mintegy 80 százaléka fertőzött.) Úgy véli, hogy a helikopteres fölmérés drága és nem hatékony. A FÖMI térképekre szükség lenne. Szabó Rebeka javaslatával, hogy a megelőzés álljon a középpontban, nagyon egyetért, mert nem lehet kapkodva hol ezt, hol azt (időnként az ellenkezőjét) csinálni. Érdekünk, hogy az EU készülő, gyomokra vonatkozó szabályozása tekintettel legyen a magyar parlagfűhelyzetre, mert mi vagyunk Európában a legfertőzöttebbek. Hogy az EU szabályozás figyelembe vegye a sajátos magyar állapotot, ahhoz hiteles intézmények hiteles adataira van szükség, amit csak stabil költségvetéssel rendelkező intézményrendszer tud szolgáltatni.
Exner Tamás örül, hogy fölvetődött a gabonatarlók problémája, mert a parlagfű nem elemi csapás, hanem emberi mulasztás következménye. Idén 26 Nébih bejelentés sorsát kísérték figyelemmel, köztük 20 volt külterületi. A 6 belterületi bejelentésről nincs információ, a külterületiek közül 6 területen történt mentesítés, 5 esetben szerepel, hogy mentesítettek, ám a területen ennek nem volt nyoma, 7 bejelentés sorsa ismeretlen. Reméli, hogy jövőre jobban és átláthatóbban működik majd a rendszer. Nem ért egyet azzal, hogy a globális felmelegedésre vonatkozó pont kerüljön az Ajánlásokba. Az erről folyó vitában többen megszólaltak, és egyet nem értésüket fejezték ki a kihagyással kapcsolatban. A globális felmelegedés minden szakterületen megköveteli a fölkészülést (megelőzés, alkalmazkodás), ez alól a parlagfű probléma se vonhatja ki magát.
Páldy Anna a Surek György felszólalásában elhangzottakkal egyetért. A két intézmény (OKI, FÖMI) együttműködése már most is jó, de mindkét intézmény szeretné, ha több évre előre látható pénzügyi keretek között tudna dolgozni. A szóróanyagba szerinte is hasonló időjárású évekből kellene választani pollenkoncentráció görbéket.
Hajósy Adrienne javasolja, hogy az EU most kezdődő, 2014-2020 operatív programjaiba kerüljön be a parlagfű-probléma, és ezt írjuk is be az Ajánlásokba.
Sáringer-Kenyeres Tamás megerősíti a légifényképezéssel kapcsolatos álláspontját, nem tartja monitorozásnak, csak ellenőrzésnek.
Kárpátiné Dr. Győrffy Katalin ismét felhívja a növényorvosok kulcsszerepére a figyelmet. A védekezés 2-4 leveles állapotig eredményes. A tarlókkal kapcsolatos munkák során a növényorvosok hatékonyan tudják segíteni a gazdálkodókat, az eszközök (fűkasza, benzin) beszerzése, valamint a munkaszervezés feladataiban.
Sogrik György felolvassa a PME álláspontját (ld. Melléklet), ami szerinte kimaradt az Ajánlásokból. Az ezt követő vitában Sogrik György megismételte javaslatát, hogy az Ajánlások "Kormányzati szinten" című szakaszába eredeti formájukban, szűkítés nélkül kerüljenek be a PME nevében benyújtott kiegészítések, köztük: a pollenkoncentrációra meghatározandó célértékek teljesüléséért felelős személy, ill. szervezet kijelölése; felelősök kijelölése, akik számon kérhetők a felderítetlen parlagfüves területek miatt; kormányzati intézkedések a parlagfű-mentesítés és a parlagfűmentes gazdálkodás ösztönzése, támogatása, ill. kikényszerítése érdekében; kormányzati intézkedések, amelyekkel a tömeges pollenkibocsátás minden évben a pollenszezon kezdete (augusztus közepe) előtt megelőzhető.
Bartos Mónika és Szabó Rebeka - az Ajánlások vonatkozó pontjainak tételes felolvasásával - a vitában amellett érveltek, hogy a PME javaslatok már bekerültek az Ajánlásokba. Értelemszerűen nem a PME által írt mondatok, hanem a mondatok tartalma, az Ajánlások szerkezetéhez illően.
Simonyi Péter az EU programokba illőnek tartja a jelentős talajbolygatással járó beruházások és tevékenységek szabályozását. Ki kellene mondani, hogy csak olyan beavatkozások végezhetők, amelyek biztosítják a beavatkozás területének parlagfűmentes állapotát.
Szőke Tamás, aki nem tagja a kerekasztalnak, érdeklődő állampolgárként szól hozzá. Mint adófizető megdöbbent, hogy nincsenek se a betegekre, se a fertőzött területekre vonatkozó hiteles számok. Nincs megelégedve a kerekasztal munkájával. A vitában próbálták elfogadtatni vele, hogy a mai ülés nem általános helyzetértékelés, hanem megbeszélés volt a parlagfűellenes tevékenység továbbfejlesztésére vonatkozó ajánlásokról és a hozzá kapcsolódó kérdésekről. Reméljük, sikerült meggyőzni.
Lantos Lajos írásban küldött hozzászólást az összefoglalóhoz: "A vita alapjául szolgáló Ajánlásokat nagyon korrekt, körültekintő és lényegre törő munkának tartom. Azon a szinten, amelyen ez felhasználásra kerülhet én sem kiegészíteni, sem javítani nem tudnám.
Én a gyakorlat oldaláról közelítem meg a problémát. Ezért az anyag "B) Intézményi szinten" megcímzett javaslatokból a 2. pont második bekezdésében szereplő gondolat: " - a mezőőri szolgálat intézményesített formában történő felélesztése;" részleteit szeretném kifejteni az alábbiak szerint.
Legyen hézagmentesen és folyamatosan felügyelve az ország egész területe a hagyományosan "csősz"-ként ismert mezőőrök, hegyőrök és erdőőrök, mint állami alkalmazottak által (az állami akarat érvényre juttatása érdekében, együtt működve a polgárőrséggel és a rendőrséggel). Legyenek a csőszök ellátva a szükséges eszközökkel (a saját őrterületeik helyrajzi térképrészleteivel, aktuális birtokos címlistákkal, esetleg később fényképezőgépekkel, stb.) Rendelkezzenek a szükséges (növényélettani, növényvédelmi, stb.) ismeretekkel, olyan szinten, hogy azt képesek legyenek tovább adni. Ismereteiket rendszeres továbbképzéseken folyamatosan frissítsék. Munkacsúcsok idején (pl. a parlagfű vegetációs időszakában, különösen június közepétől augusztus végéig) alkalmazhassanak "alkalmi segítőket", például kerékpáros diákmunkában. Kapjanak felhatalmazást a felszólító levelek első két példányának kiküldésére (olyan előnyomtatott bérmentesített levelezőlapokon, amin csak a címet és a hely-adatokat kell kézzel kitölteni), míg a harmadik felszólító levél egyik példánya a Hatóságnál landoljon, mint "feljelentés", hogy az a szükséges intézkedést megindítsa. A továbbiakban is működjön együtt a hatósággal az intézkedés eredményének visszajelzésével.
Ami a "fő bűnöst", a napraforgó termesztést illeti, szerintem is helyes volna valami tiltást al-kalmazni a saját termesztésű - szennyezett - napraforgónak szaporítás célú felhasználására (bár ennek felderítése valóban nagyon nehéz lenne. Bizonyosan több eredményt lehetne elérni az anyagi ösztönzéssel. Olyan állami támogatásra gondolok, hogy a garantáltan "tiszta" (fémzárolt) vetőmag felvásárlási ára biztosítson költségfedezetet a többletköltségekre (pl. a ritkább tőállományú ültetvények kézi kapálással történő gyommentesítésére). Ugyanakkor, ennek a fémzárolt vetőmagnak az eladási ára nem lehet sokkal - legfeljebb 5%-kal - magasabb az aktuális piaci árnál (hogy ne érje meg kockáztatni). Egyébként a kézi kapálás (különösen a kapásnövényeknél), mint a mezőgazdasági termesztés jól bevált technológiája egyáltalán nem ördögtől való. Sok munkahelyhiányos vidéki településen segíthetné a foglalkoztatottságot. Többet érne a vegyszeres kezeléseknél egyfelől, és a szociális támogatásoknál másfelől."
Bartos Mónika összefoglalta az ülésen elhangzottakat, és ismertette a további teendőket. Az Ajánlásokba beépülnek az ülésen elhangzottak, és a jövő héten még lesz alkalom egy utolsó hozzászólásra a vita minden résztvevőjének. Ezt követően fogja átadni Szili Katalinnak, a Fenntartható fejlődés bizottsága elnökének az Ajánlásokat.
2013. december 4.
Összeállította: Hajósy Adrienne
*
Mellékletek:
1.  Ajánlások a Fenntartható fejlődés Bizottsága számára (2013. november 29.)   ==>ajámlások
2.  A Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület javaslata
az Allergia-Parlagfű Kerekasztal "Ajánlások a Fenntartható Fejlődés Bizottsága számára" című anyagának tervezetéhez
Az anyag "Kormányzati szinten" című szakaszát az alábbiakkal javasoljuk kiegészíteni:
- Javasoljuk olyan jogszabályi módosítások és kormányzati intézkedések bevezetését, amelyekkel a parlagfű-felderítésnél, a parlagfű-bejelentések kezelésénél, a parlagfű-mentesítésnél, a parlagfű miatti bírságolásoknál, a közérdekű védekezéseknél az eljárások lényegesen egyszerűsödnek, gyorsulnak, az adminisztratív és bürokratikus elemek csökkennek. Az eljárásokra vonatkozóan olyan intézkedéseket javasolunk hozni, amelyekkel a pollenkoncentráció a parlagfűszezonban (augusztusban és szeptemberben) drasztikusan csökkenthető.
- Javasoljuk a pollenkoncentrációra vonatkozóan konkrét célértékeket és időütemezést meghatározni, továbbá a célértékek teljesüléséért felelős személyt, ill. szervezetet kijelölni.
- Javasoljuk intézkedéseket hozni a parlagfű-felderítés hatékonyságának (a mostani 1 %-ról) elfogadható szintre való növelése érdekében. Ennek keretében javasoljuk meghatározni a felderítés állami feladatait, és ehhez biztosítani a személyi és anyagi feltételeket. Javasoljuk továbbá meghatározni, hogy a lakosság milyen módon legyen bevonva a parlagfű-felderítésbe. Javasoljuk felelősök kijelölését, akik számon kérhetők a felderítetlen parlagfüves területek miatt.
- Javasoljuk meghatározni, hogy az állami szervek milyen szerepet vállaljanak, milyen módszereket alkalmazzanak a parlagfű-mentesítés és a parlagfűmentes gazdálkodás ösztönzése, támogatása, ill. kikényszerítése érdekében.
- Javasoljuk olyan szervezési módszerek, időütemezés és mentesítési eljárások kidolgozását és bevezetését, amelyekkel a tömeges pollenkibocsátás minden évben a pollenszezon kezdete (augusztus közepe) előtt megelőzhető.
A fönti javaslatainkat az alábbiakkal indokoljuk:
Az elmúlt évek tapasztalatai, a különböző fórumokon lezajlott egyeztetések, viták, ill. a témával foglalkozó tanulmányok alapján a parlagfűprobléma megoldásának kulcsa viszonylag egyszerűen megragadható:
  - a parlagfüves területeket időben föl kell deríteni;
  - a földerített területeken időben (a tömeges virágzás előtt) el kell végezni a mentesítést;
  - és mindezekhez kormányzati felelőst kell kijelölni, akin a föntiek számon kérhetők, és aki rendelkezik a célok eléréséhez szükséges (anyagi és jogi) eszközökkel.
A parlagfűprobléma megoldására irányuló, olyan fontos kezdeményezéseknek, mint pl. a pollenmonitorozás erőteljes támogatásának, a parcellaszintű felméréseknek, a korrektül működtetett PBR-nek is csak akkor van haszna, ha a felderítést és a mentesítést időben megszervezik, végrehajtják, ha ezekre a kormányzat elegendő erőforrást biztosít, és ha van, akin ezek eredményessége számon kérhető.
A Kerekasztal nem helyettesítheti a kormányzatot, de sokat jelenthet, ha a készülő dokumentum rámutat a probléma lényegére és a megoldás alapelveire.
Budapest, 2013. november 20.
Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület
Valid HTML 4.01 Transitional
utolsó módosítás: 2014. november 15.  *  kerekasztal-levelezőlista  *   szerzői jogi nyilatkozat  *   levél a honlap szerkesztőjének